Financial Times
A lap a Moody's Investors Service döntésével kapcsolatban jegyzi meg, hogy a leminősítés időzítése különösen rossz volt: egy hónappal a soros magyar EU-elnökség kezdete előtt rontotta a "bóvli" kategóriától mindössze egy fokozatnyira lévő szintre a magyar adósosztályzatot. A londoni gazdasági napilap szerint a Moody's bizonyos mértékig csak a többiek után futott, ugyanis van olyan hitelminősítő, amelyiknél Magyarország már a "BBB mínusz" (a Moody's osztályzati módszertanában a most megadott "Baa3"-nak megfelelő) osztályzati szinten volt.
Az FT úgy véli, a lépés tükrözi a növekvő aggodalmakat is Magyarország gazdaságpolitikai döntéshozatalának "szeszélyes természetével" kapcsolatban. Budapestnek viszont ezeket teljes mértékben kezelnie kell - jegyzi meg a lap.
A szerkesztőségi kommentárrovatban megjelent írás emlékeztet arra, hogy a Fidesz áprilisban azzal az ígérettel került hatalomra, hogy nem megszorítással, hanem növekedéssel vezeti ki a gazdaságot a bajból. Ennek annyi alapja lenne is, hogy a magyar közadósság, amely a nemzetgazdasági kibocsátási értéknek hozzávetőleg a 80 százaléka, nem fog csökkenni növekedés nélkül. A terv előmozdítását célzó gazdaságpolitika azonban "nem bizonyult meggyőzőnek".
A program központi eleme ugyanis a jövedelmi és a társasági adók csökkentése. Mivel azonban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem járul hozzá, hogy Magyarország ezeket az adócsökkentéseket magasabb államháztartási hiánnyal finanszírozza, a kormány a bankokra és a közszolgáltató cégekre kirótt profitadók módszeréhez folyamodott, és "állami ellenőrzés alá helyezi" az ország magánnyugdíj megtakarításokat.
Az egyszeri intézkedések és a "a könyvelési alkímia" elősegítheti ugyan Magyarország rövid távú deficitcéljainak teljesítését, az ország strukturális problémáit azonban semmilyen módon nem kezelik - világít rá Financial Times.
Az újság emellett azt is megjegyzi, hogy a kormány "megfosztotta méregfogától" a Költségvetési Tanácsot is, és korlátozta az Alkotmánybíróság ítélkezési jogát költségvetési kérdésekben. Az eredmény pedig a független költségvetési felügyelet hiánya. Ezek miatt a kommentár írója szerint nem is csoda, hogy a befektetők idegesek.
A Financial Times szerint Budapestnek - ahelyett, hogy "a bírálókra szájkosarat húzna" - az ország számára égetően szükséges strukturális reformokat kellene "keresztülhajtania". A profitadók sem tudják örökké elfedni azt a tényt, hogy a közszférát meg kell nyirbálni, a nyugdíjkorhatárt emelni kell, és növelni kell a foglalkoztatási rátát is - jegyzi meg a lap.
Magyarországot minden arra ösztönzi, hogy kezelje ezeket a problémákat. A háztartások adósságállományának több mint a fele devizaalapú, és ha az "ad hoc" gazdaságpolitikai döntéshozatal még tovább gyengíti a forintot, "az elgyötört fogyasztók" lassítani, és nem serkenteni fogják a magyar gazdaságot az FT szerint.
Sőt, a lap arra is figyelmeztet, hogy a politikai és a gazdasági gyengeségek alááshatják a magyar EU-elnökségi időszakot is és a 2009-es cseh elnökség sorsára juthat.
A kommentár írója végül megjegyzi: bár a Lisszaboni Szerződés elfogadásával a soros elnökségi rendszernek ma már kisebb a súlya, Európa azonban aligha engedhet meg magának egy "szeszélyes vezetőt".
Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ)
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által bejelentett kamatemelés kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárt közölt Magyarországról.
Hanno Mussler, a cikk írója szerint a jegybank lépése utólag arra irányuló kísérletként is értékelhető, hogy megvédje a forint árfolyamát a kormány irányvonalát ért nemzetközi bírálatokkal szemben.
Bár a Magyarországról érkező hírek többnyire rossznak tűnnek: az S&P után a Moody's is leminősítette az ország hitelképességét, a jegybank és a kormány pedig állandó vitában áll egymással. A forint ehhez képest viszont egy hét leforgása alatt az euróval szemben 1, a svájci frankkal szemben pedig 1,3 százalékot erősödött, miközben a térség valutái, mindenekelőtt az orosz rubel és a török líra, nagyjából egy százalékkal gyengült.
A lap azonban rámutat, hogy a nehezen kiszámítható Orbán-kormány miatt a jövőben is számolni kell a forint árfolyamának ingadozásával. Azt viszont még nem lehet megítélni, bölcs húzás volt-e a nemzeti-konzervatív Orbán részéről, amikor a nyáron visszautasította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) további segítségét. A nemzetközi befektetők viszont jóformán megsértődtek azon, hogy Magyarország megpróbálja a maga útját járni" - állapította meg Mussler.
A frankhitelek megtiltása és az államháztartás szanálásának megindítása a szerző szerint talán nem tűnik igazán tartósnak, ám nem nevezhető sikertelennek. Még a kormányt kritikus szemmel figyelő jegybank is valószínűnek tartja a költségvetési hiány 2,7 százalékra történő leszorítását 2011-ben.
"Ha két évvel a kutyaszorító után Görögország és Írország ilyen jó helyzetben volna, mint Magyarország, azon sokan csodálkoznának. Az Európai Bizottság két hónappal ezelőtt még az euróövezet legjobbjairól, Finnországról és Luxemburgról sem feltételezte, hogy deficitjük idén a GDP 3 százaléka alatt lesz. Talán hagyni kellene a magyarokat, hadd menjenek a maguk feje után" - zárta kommentárját a FAZ.
Die Presse
Áprilisban, a választásokkor a Fidesz "földcsuszamlásszerű győzelmének" konstatálása mellett a negatív hangok még csak a szélsőjobb váratlan erősödését emelték ki, a Jobbik parlamentbe jutásának tényét kifogásolták, Orbán Viktorral és kormányával kapcsolatban azonban ekkor még csak bizonytalan találgatásokba bonyolódtak, azon merengve, hogy vajon mihez kezd a kormánypárt a kétharmados felhatalmazással. A legtöbben azt várták, hogy Orbán lesz az, akinek sikerül majd kivezetni Magyarországot a gazdasági válságból, a kétkedők azonban már ekkor megjegyezték, hogy a populista és nacionalista Orbánban túlteng a becsvágy, makacs, kőkemény és "hiperpatrióta", mint ahogyan a Die Presse című osztrák napilap is írta róla.
A legfőbb várakozás azonban már a kezdetektől a tervezett gazdasági intézkedéseket övezte, a Financial Times már áprilisban úgy vélekedett, hogy a Fidesz programja az adócsökkentésről, a munkahelyteremtésről és a beígért reformokról egyszerre nem lesz megvalósítható, és komoly költségvetési akadályokba fog ütközni, még akkor is, ha sikerülne megállapodni a Nemzetközi Valutalappal (IMF) és nagyobb mozgásteret kapna a kormány a tervei megvalósításához.
A várakozásteljes hangulat és a kezdeti eufória azonban hamar elszállt, az első kritikus hangok az új magyar kormány politikájával kapcsolatban már júniusban jelentkeztek, amikor Kósa Lajos és Szijjártó Péter felelőtlen nyilatkozataival két nap alatt beírta magát a nemzetközi sajtóba azzal, hogy egy görög államcsődhöz hasonló magyar gazdasági helyzetet vizionalizáltak. A Financial Times által "mélyen elhibázott kommunikációs stratégiának” nevezett akció megfektette a piacokat, zuhanórepülésbe kergette a forintot és hatott az euró gyengülésére is, és több, az esetről beszámoló külföldi újságíróban keltette azt a benyomást, hogy a magyar kormány nincs a helyzet magaslatán, a témával foglalkozó cikkének a rangos brit gazdasági napilap a "Kontárok Budapesten" címet adta.
Le Monde
Az új kormány megválasztása után alig fél évvel a miniszterelnök megítélése már korántsem olyan népszerű, mint áprilisban volt. A Le Monde egyik értékelése szerint Orbán zömök testű, feszültséggel teli arcú, karizmatikus szónok, aki jól ismeri a kétértelmű szavak művészetét, amellyel mindenkit kielégít, a kormány pedig az ügyes taktikázásnak köszönhetően teljes törvényességgel az abszolút hatalmat építi ki Magyarországon. Orbán saját személye körül központosította a kormányt, a lóhalálában elfogadott több mint ötven törvény többsége képviselői javaslatokra, tárcaközi egyeztetés nélkül született meg, s az otthoni pálinkafőzés engedélyezése sem tudja a lap szerint eltakarni az általános kormányzati irányt, amelynek lényege a hatalom központosítása és az ellenzék kiiktatása.
The Guardian
A lap egyik publicistája, Jan-Werner Mueller írásában egyenesen úgy fogalmazott, hogy itt az idő, hogy Európa végre figyelmeztetést küldjön az Orbán-kormánynak, és megpróbálja letéríteni a Fideszt az eddig követett útról. "Most úgy tűnik, az EU nem akarja észrevenni az egyik országot, Magyarországot, ahol a nagy parlamenti többséggel bíró kormánypárt azon dolgozik, hogy lebontsa a jogrendet és erodáljon egy törékeny demokratikus politikai kultúrát" - véli a cikk írója.
Az Orbán-kormány fél év alatt az európai gazdaság nagy reménységéből a magyar jogállam lebontásán munkálkodó kabinetté vált a nemzetközi sajtó szemében, a kezdeti reményteljes hangokat hamar felváltották a bankadót, az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakítását, a külföldi vállalatok különadóval sújtását bíráló vélemények, a fideszes kétharmad legutóbbi intézkedései pedig végképp Magyarországra irányították a világsajtó aggódó figyelmét. A nyugdíjbefizetések államosítása, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása és végül utolsó cseppként az új médiatörvény-tervezet volt az, ami végképp elvetette a sulykot a nyugati lapok szemében.
Le Figaro
A francia konzervatív újság bécsi keltezésű írása szerint „a kormánynak az a döntése, hogy a magánnyugdíjalapok államosításával csökkenti a költségvetési hiányt” tiltakozási hullámot indított el. Emlékeztetett arra, hogy a november 24-i bejelentéssel 3 millió embert kötelez a kormány arra, hogy lemondjon a magánynyugdíj-pénztáráról, ahova 1998 óta utalhatták a munkavállalók a járulékuk nyolc százalékát.
A lap megítélése szerint a „zsarolás” értelmében - ahogy a Stabilitás Pénztárszövetség nevezte az intézkedést - azok, akik január 31-ig nem mondanak le a magánnyugdíjról, a megtakarításaik egy jelentős részét elveszthetik. A Stabilitás ezért az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért - említette meg a lap.
A Le Figaro idézi Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkárt, aki arról beszélt, hogy „az alapvetően elhibázott 1998-as nyugdíjreform” miatt a magán-nyugdíjpénztárakat 35 százalékban az állam finanszírozza, vagyis azok túl sokba kerülnek az adófizetőknek. A lap hangsúlyozta, a nyugdíjrendszer új alapokra helyezése 10 milliárd eurót eredményez a kormánynak, amely összeget az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutalapnak (IMF) tett ígéret értelmében az államháztartási hiány stabilizálására kívánja fordítani.
A reformot azonban a lap szerint a piacok „nagyon szerencsétlennek” ítélték meg, s az erős nyugtalanságot váltott ki a külföldi befektetők körében, akik tartanak a vállalatok számára nem előnyös intézkedés hatásaitól. A lap szerint a reform hatására folytatódhat a külföldi tőke kimenekülése az országból, miközben Magyarország az uniós soros elnökségre készül, amelyet január 1-jétől fél éven át lát el.
A lap azt is megjegyzi, hogy a Közép-Európa leggyengébb nemzeti valutájának számító forint folytatja két éve tartó ingadozását, amely annak a jele, hogy a piacok nagyon kevés bizalmat szavaznak az Orbán-kormány kezdeményezéseinek. Hozzátette, hogy 2008 óta először a Monetáris Tanács hétfőn 25 bázisponttal 5,50 százalékra emelte az alapkamatot, ami szintén meglepte a piacokat.
Neue Zürcher Zeitung
Kommentárt közölt a magyar kormány politikájáról és a jövő évi európai uniós elnökségről a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap csütörtökön, Magyarországnak a Moody's hitelminősítő intézet általi leminősítése kapcsán.
Egy erősen megosztott országban, mint Magyarország, majdnem magától értetődő, hogy a kormány radikális intézkedései a lakosság egy részének erőteljes ellenállására találnak. Az, hogy az Orbán-kormány "sietősen megvalósított" gazdaságpolitikája tekintélyes közgazdászokból kritikát vált ki és kétkedésre talál a vezető nemzetközi hitelminősítőknél, mindenesetre el kellene hogy gondolkodtassa a Fidesz vezetőjét - írta a tekintélyes svájci lap bécsi tudósítója. De a jelek szerint - tette hozzá - a miniszterelnökről és "hozzá időnként átlátszó indítékokból hű követőiről" minden kül- és belföldi kritika lepereg.
Orbán "nacionalista intézkedéseket" hozott és ezzel az Európai Unió térségén túl is "fejcsóválást váltott ki" - írta, példaként a nemzeti összetartozás napjának bevezetését és a külföldön élő magyarok magyar állampolgárságát megkönnyítő törvénymódosítást említve. Gazdasági szakértők kételkednek a parlamenten "lázas törvényhozói sietséggel átkorbácsolt" drasztikus gazdaságpolitikai intézkedések sikerében. Külföldi sajtókommentátorok mindezt "növekvő kétkedéssel" fogadják. "Az 'Orbán-rendszer' kritikusait pellengérre állítják és, ha emigráns magyarról van szó, egyenesen hazaáruló üzelmekkel vádolják" - fogalmazott.
Az Európai Unió "némi aggodalommal várja egy olyan tagország elnökségét, amelyben a kormány gyakorlatilag korlátlan hatalomra támaszkodhat". Hogy mit várhat az EU Orbántól az átmeneti vezető szerepében, még egyáltalán nem tudni. Ugyanilyen bizonytalan az is, hogy az EU szemében mikor lépi át valaki a demokrácia és az autokrácia közötti láthatatlan határt - írta a Neue Zürcher Zeitung.
The Times
A magyar kormány és az államfő tevékenységéről, a médiával, az Alkotmánybírósággal és a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatos intézkedésekről közölt publicisztikát a patinás brit napilap, a Times online kiadása.
A Timesnak csak az előfizetéses internetes változatán megjelent írás szerint Magyarország - amely húsz évvel ezelőtt megmutatta Kelet-Európának, hogy miként kell békésen megszabadulni a kommunizmustól - most ismét forradalmi hevületben él. A nemzeti együttműködés kormánya deklarálta, hogy az elmúlt két évtized fiaskó volt, és kétharmados parlamenti többségével a háta mögött most összetépi a posztkommunista időszak szabálykönyvét. A publicisztika szerint az „állami irányítású” média felett olyan testület jött létre, amelyet kizárólag „Fidesz-harcosok” alkotnak, "most pedig a független sajtón a sor". A bírálók, köztük emberi jogi szervezetek úgy tartják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „a nemzeti együttműködés nevében bosszúszomjas hévvel nyesegeti le minden független intézmény jogköreit” - áll a Times internetes kiadásának írásában.
Miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a közszolgálati végkielégítések 98 százalékos adójáról szóló, visszamenőleges hatályú törvényt, a Fidesz „órákon belül" újabb alkotmánymódosítást hajtott végre, eltávolítva minden költségvetési és adóügyet az Alkotmánybíróság illetékességi köréből. Most pedig a Költségvetési Tanácsot erőtlenítették el egy újabb módosítással. A testület ugyanis felbosszantotta Orbán Viktort, miután azt merészelte feltételezni, hogy vágyálom a 400 ezer munkahely teremtésére tett ígéret.
A Fidesz emellett a jegybank monetáris testületét is „saját kinevezettjeivel fogja feltölteni ... és ezután minden döntés Orbán kezében lesz” - áll a Times internetes változatának írásában. A publicisztika szerzője az alkotmányos változtatások kapcsán úgy vélekedik, hogy évtizedek telhetnek el, mire bárki újból olyan fölényre tesz szert, mint most a Fidesz, és a 47 esztendős Orbán Viktor „hosszú maradásra rendezkedik be".
Forrás: MTI, Hírszerző, Nol, fn
HÖLGYEIM ÉS URAIM! HA ÚGY NAGYJÁBÓL TETSZIK EZ A HONLAP, VAGY AKÁR CSUPÁN NÉHÁNY ÍRÁSA, TÁMOGASSÁK AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT. KÉREM, NYOMJÁK MEG BÁRMELYIK ETARGET-GOMBOT A BAL SZÉLEN ÉS 1-2 PERCIG BÖNGÉSSZÉK A HIRDETÉSEKET. KÖSZÖNÖM! (EGY-EGY ILYEN KATTINTÁS KB. 10 FILLÉRT ÉR – EBBŐL LESZ VILÁGNAGY EZ A WEBSITE…)
