Az utolsó napon, hétfőn óriási roham volt a nyugdíjbiztosítóknál. Péntek kora délután még 67 500 „maradó” volt, hétfőn éjfélkor a számláló 102 019-en állt meg. Rajtuk kívül még 439-en vannak, akik helyszíni nyilatkozattétellel kívánják fenntartani a pénztári tagságukat. A legutolsó nyilatkozatot éjfél előtt néhány perccel adták le a Fiumei úton lévő kirendeltségen – mondta lapunknak Lovas Szőke Zsuzsa, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) sajtótitkára. A pénztártagok döntő többsége, több mint 61 ezer fő a három budapesti helyszín valamelyikén nyilatkozott a maradásról, a vidéket illetően a legtöbb magán-nyugdíjpénztári tag Győr-Moson-Sopron megyében marad majd, a legkevesebben pedig Nógrádban kerekedtek fel, hogy „kiszerződjenek”.

A százezret meghaladó létszám meglepetés ahhoz képest, hogy a korábbi hetekben milyen lassan nőtt a magánnyugdíjpénztáraknál maradni szándékozók száma, a múlt hét előtti pénteken harmadennyien sem voltak még a nyilatkozók. Akkoriban legfeljebb 70 ezer maradót prognosztizáltak a szakértők. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is 70 ezer körüli létszámról beszélt múlt pénteki sajtótájékoztatóján. A vártnál valamivel több kiszerződőt hozó eredményt is óriási sikerként értékelte a kormány – jelentette ki Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tegnapi sajtótájékoztatóján. Selmeczi hozzátette: „A nyugdíjvédelmi programmal mindenki jól jár, lekerül ugyanis az az iszonyatos teher az állampolgárok válláról, amit a magánnyugdíjrendszer okozott.”

Az ONYF-nél egyelőre nem tudták megmondani, melyik pénztárnak hány tagja maradt, a maradókról szóló információkat február végéig küldi el a nyugdíjbiztosító a kasszáknak, így csak hetek múlva derülhet ki, hány olyan pénztár maradt, amelynek taglétszáma eléri a működéshez szükséges kétezer fős minimumot. A 18 működő pénztárból, ha mindegyiknek a tagjai hasonló arányban nyilatkoztak, valószínűleg a 6-8 legnagyobb intézmény maradhat fenn. Ami öröm lehet az ürömben a kasszák számára, hogy bár taglétszámuk csupán 3,3 százalékát sikerült megőrizniük, a nyilatkozók számláin felhalmozott vagyon valószínűleg lényegesen nagyobb hányadot tesz ki.

Azoknak érte meg ugyanis leginkább a pénztárakban maradni, akik régóta tagok, magas a jövedelmük, és viszonylag sok szolgálati időt gyűjtöttek már össze. Ha pedig a nyilatkozók többsége ilyen, a több mint 3000 milliárd forintnyi nyugdíjcélú megtakarítás akár tizede vagy még több is az intézményeknél maradhat. A kétezernél kevesebb taggal rendelkező pénztárakat várhatóan végelszámolják, tagjaiknak pedig vagy át kell menniük egy másik, megmaradó pénztárba – erre 30 napjuk lesz –, vagy felhalmozott vagyonukkal együtt visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe. Ott viszont a jelenlegi jogszabályok szerint decembertől nem szerezhetnek több szolgálati időt, így hiába fizettek eddig és fizetnek a jövőben is járulékot, elbukhatják mind a magán-, mind az állami nyugdíjukat.

Bár ez nem tűnik igazságosnak, ahogy az sem, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok hiába járulnak hozzá továbbra is az állami nyugdíjkifizetésekhez, állami nyugdíjat többé nem kaphatnak, és bár ez ügyben több beadvány is érkezett már az Alkotmánybíróságra, a kormány nem tart attól, hogy a taláros testület kivetnivalót talál majd a törvényben. Selmeczi szerint a nyugdíjjal kapcsolatos jogszabályok közül egyik sem ütközik az alkotmányba.

Az állami nyugdíjat választók várhatóan legkorábban valamikor áprilisban tudhatják meg, pontosan mennyi is a reálhozamuk végleges összege. A kasszáknak, miután március elejéig megkapták a maradók adatait, 45 napjuk van arra, hogy kidolgozzák a reálhozam kifizetéséről szóló részletes akciótervüket, amelyet jóvá kell hagyatniuk a PSZÁF-fal; a kifizetésekre ezt követően kerülhet sor. A tagoknak addig is el kell dönteniük, milyen formában kívánják felvenni a pénzt: készpénzben kérik, az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra szeretnék utaltatni (ebben az esetben extra adókedvezmény jár), vagy ezt is befizetik az állami nyugdíj-biztosítási alapba.

A kasszák egy része már küldött a tagjaiknak űrlapot, hogy nyilatkozzanak a reálhozam kifizetésének módjáról; több pénztárnak a honlapjáról is letölthető a nyomtatvány. Ha a tagok közül valaki február végéig nem teszi ezt meg, március végéig még egyszer megkeresik a pénztárak, és felszólítják erre. Ha az illető ekkor sem nyilatkozik, a postás megpróbálja kivinni a pénzt a magánnyugdíjpénztárnál megadott lakcímére, ha azonban nem jár sikerrel, a reálhozam is visszakerül az állami nyugdíjalapba.

vg.hu, február 2.


Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi megbízott egy szerdai interjúban kijelentette, hogy többé nincs lehetőség az állami nyugdíjrendszerbe való visszakerülésre. Ennek ellentmond a jelenleg hatályos törvény, a Miniszterelnökség szerint ugyanakkor nincs gond Selmeczi nyilatkozatával.

"A törvény egyértelműen fogalmaz, határidők nélkül, tehát, ha megszűnik egy magánnyudíjpénztár, a tag eldöntheti melyik másik magánnyugdíjpénztárba szeretne visszalépni" - mondta az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában Selmeczi Gabriella, miniszterelnöki nyugdíjmegbízott arra a kérdésre válaszolva, mi lesz azokkal a tagokkal, akiknek a pénztára megszűnik.

Arra a kérdésre, hogy az állami rendszer kapui végleg zárva vannak-e, Selmeczi Gabriella igennel felelt, azaz a nyugdíjügyi megbízott szavai szerint egy pénztár esetleges megszűnése esetén nem lehetne visszatérni az állami nyugdíjrendszerbe. A nyugdíjügyi megbízott hozzátette: január 31. volt az a jogvesztő határidő, ameddig el lehetett dönteni, szeretne-e valaki visszatérni a biztonságot nyújtó állami, azaz a szolidaritási alapon működő nyugdíjrendszerbe. 

Nyitva lesz a kapu

A nyugdíjügyi megbízott mondatai a hatályos jogszabályok fényében nem egyértelműek, a törvény ugyanis nem tiltja meg az állami rendszerbe való átlépést egy pénztár megszűnése esetén, vagyis annak alapján nyitva marad az állami rendszer kapuja. A magánnyugdíjpénztárakról szóló - 1997. évi LXXXII. számú - törvény ugyanis kimondja, ha egy pénztár megszűnik, és a pénztártag a végelszámolási eljárás indulásától számított harminc napon belül nem nyilatkozik, melyik pénztárba kíván átlépni, akkor a végelszámolónak gondoskodnia kell a tag állami rendszerbe való beléptetéséről.

Az [origo] megkereste Selmeczi Gabriellát, hogy tisztázza a kérdést. A nyugdíjügyi megbízott nevében a miniszterelnöki sajtóstábjának vezetője, Havasi Bertalan azt közölte, hogy szerinte nincs ellentmondás. "Selmeczi Gabriella azt tette egészen világossá, hogy a döntési lehetőség az átlépésről január 31-én lezárult. Ezután automatikusan lehet bekerülni az állami nyugdíjrendszerbe, bizonyos feltételek fennállása esetén (megszűnik a pénztár, a tag nem nyilatkozik), hiszen minden állampolgár valamelyik nyugdíjrendszer tagja kell, hogy legyen" - áll a levélben.

Várhatóan csökken a pénztárak száma

A következő időszakban várhatóan jelentősen csökkenni fog a magánnyugdíjpénztárak száma a következő hónapokban, több kassza ugyanis várhatóan nem tudja majd teljesíteni a törvény szerint előírt kétezres taglétszámot. A limitet nem teljesítő pénztárak vagy beolvadnak egy másik kasszába, vagy pedig beszüntetik a tevékenységüket, utóbbi esetben pedig, ha a pénztártag nem nyilatkozik arról, hogy melyik pénztárba kíván átlépni, az állami gondoskodás hatókörébe kerülnek.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik pénztárból hányan távoztak, de ha azt feltételezzük, hogy nem volt pénztárfüggő a döntés, azaz mindenhol az országos átlagnak megfelelően mindössze a tagok három százaléka maradt a kasszánál, akkor csak hét pénztár tud tovább működni (ez természetesen feltételes számítás, hisz a különböző kasszák tagjai eltérően dönthettek, és a pénztárak által produkált hozamok is különbözőek voltak).

[origo].hu, február 2.


Selmeczi Gabriella ismét kitett magáért. A kijelölt nyugdíjszócső megtette amit megkívánt a haza, a Nemzeti Együttműködés, és Orbán Viktor. Sőt, annál egy picit többet is.

Gabika tegnap magába szívta a győzelmi eufóriát, és méter magasan lebegve beszélt nagyon fontosakat. Például kijelentette, hogy az MSZP Csányi Sándor spekuláns milliárdos üzletember érdekeit védi, sőt, a szocialisták reakcióiból kiderült az is, hogy politikai és üzleti összefonódások lehetnek az MSZP és a manyup tagok között. Mert ugye, ha a "magánpénztárak mögött álló milliárdos spekuláns üzletemberek" frázisba beillesztjük a legtöbb taggal rendelkező pénztár anyabank vezérének nevét, akkor ez jön ki. Mi meg azt hittük, hogy Legfőbb Páholytárs és Kebelbarát MLSZ elnök Viktorral van olyan szorosan, mint a meleg kalács egymásba gyúrt fonatai.

Hiába, no. Vannak pillanatok mikor kussolni kéne. Vagy legalább nem a Fidesz Ostobagyökér Tagozatának örökös elnökének kell(ene) megszólalni. Arra azért majd figyeljetek, hogy ha a következő kormány Budai Gyulájának megbízásából kopogtatnak, akkor ne ő nyisson ajtót.
Van azért a Selmeczi szövegben ezen kívül is néhány megszívlelendő apróság. Itt van mindjárt ez a mondat: "minden magyar állampolgár válláról lekerült az a teher, amit a magánnyugdíjrendszer okozott, amit az érintettek vagy adó, vagy járulék formájában fizettek." Ez de fasza! Akkor ezek szerint innentől megszabadultunk a tehertételtől, és nem kell tovább se adót, se járulékot fizetni.

"Az ajtók záródnak" - mondja, és ezzel egyértelműen kirekeszt minket, mind a 102 458 főt a ...honnan is, kistáska? Abból a szerinted sikeres rendszerből, ami már belátható időn belül sem fog tudni nyugdíjat fizetni? Vagy abból a közösségből, ahol egy ilyen történet sikernek számít, ahol a közérdek alakulása a mindenki egyért, az meg magáért elven működik? Ahol a kikényszerített döntést szabad választásnak nevezitek, ahol a következményként született 96,8%-os eredményt úgy ünneplitek, mint a Hazafias Népfront a maga 99,6%-os parlamenti győzelmét 58'-ban. Pont annyira volt most nekünk is szabad a választás, mint elődeinknek akkor. Erre igazán büszkék lehettek. Remélem azért Selmeczi felvehette méltó jutalmát kitartásáért és hűségéért.

Záródjanak csak az ajtók, legyen rajtuk sok erős zár, mert köszi, de mi nem szeretnénk egy ilyen kommunához tartozni. Mi tényleg azt hittük a múlt szelleme nem kísérthet már 20 évvel az állampárt bukása után. Mea culpa, belátom tévedtünk.

Még egy apróság végezetül: tudtad, Gabóca, hogy a felmérés alapján a nyugdíjkérdést 63:37 arányban elbuktátok? Ez egyben azt is jelenti, hogy az elégedetlenek köztetek is ott ülnek, és éppen nem repesnek a boldogságtól. Pláne, ha eszükbe jut, mennyire lemásoljátok Megyó módszerét. Az a kormány is csak a jólétet akarta fokozni fedezet nélkül, meg most ti is. Veled, a médiatörvénnyel és a magánpénztárakkal sikerülni fog megindítani az eróziót a kétharmados egységben.

Ez jusson eszetekbe, mikor legközelebb a voksunkért kuncsorogtok.

varanus.blog.hu, február 2.


Példátlan összefogás valósult meg azzal, hogy 97 százalék lépett át az állami nyugdíjrendszerbe – mondta Orbán Viktor a Parlamentben szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette, ezzel sikerült elkerülni a rendszer összeomlását.

A miniszterelnök megköszönte azt a példátlan összefogást, amit az állami nyugdíjrendszerbe átlépők 97 százalékos aránya jelent. Mint mondta, hogy ez a szám azt mutatja, az emberek bizalmat szavaztak egy állami rendszernek. Úgy vélte, a korábbi évekkel szemben kezd visszajönni a bizalom az állami rendszerek iránt. Orbán Viktor elmondta, rendkívül nehéz volt levezényelni ezt az átállást, de az államigazgatás igen jól állta a sarat, nagyszerű teljesítmény volt. A miniszterelnök arról is beszélt, e nélkül az átalakítás nélkül nem lehetett volna fenntartani a nyugdíjrendszert. Ezzel az intézkedéssel nőtt a gazdasági siker esélye. A miniszterelnök úgy vélte, hogy van Magyarországon százezer ember, aki úgy gondolta, hogy állami segítség nélkül is képes megállni a lábán.

2011 végére az állami nyugdíjrendszer át fog állni az egyéni számlán vezetett rendszerre – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta: az erről szóló és konkrét menetrendet tartalmazó előterjesztést szerdán hallgatta meg a kabinet. A kormányfő tervei szerint az új egyéni számlás rendszer átláthatóbb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb lesz.

A nyugdíjreform következő lépése, hogy ebben az évben egyensúlyba kell hozni a ki- és befizetések arányát – hangsúlyozta Orbán Viktor. – A nyugdíjrendszer átalakítása tehát nem áll meg, teljesítjük a kormányprogramban tett azon ígéretet, hogy a rendszer nem omlik össze, és a nyugdíjak reálértéke is megmarad – tette hozzá.

Orbán Viktor kijelentette: átlátható, világos rendszer kell, aminek alapja csak a korrekt elszámolás lehet. Olyan átlátható szabályozás beemelése szükséges az alkotmányba, amely révén megakadályozható, hogy úgy bánjanak az állami vagyonnal a hatalmon lévők, mint az elmúlt nyolc esztendőben – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán gazemberségnek nevezte, hogy míg ő 52 százalékos GDP-arányos államadóssággal adta át 2002-ben a kormányzást, az most 80 százalékos. „Nem védett meg minket az alkotmány attól, hogy kifosszák az országot.” Orbán Viktor szerint alkotmányos garanciák szükségesek, hogy a kormányok folyamatosan csökkentsék az államadósság mértékét.

A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy nagyságrendileg évi 300 milliárd forinttal fog csökkenni az állam kiadása, mert ezt a pénzt nem kell a magánnyugdíjpénztáraknak elküldeni. Véleménye szerint az igazi kérdés az, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál lévő, nem magyar pénzügyi eszközökben fekvő összegek mennyit is érnek. Annak felmérése, hogy a most átvett vagyontömeg mekkora, néhány hónapig fog tartani.

mno.hu, február 2.


Az MSZP elnöke szerint zavarosak, cinikusak és fenyegetőek voltak a kormányfő szavai a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló szerdai sajtótájékoztatón. Mesterházy Attila azt is mondta: bízik benne, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) azelőtt dönt a nyugdíjügyi beadványokról, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vételének folyamata lezárulna.

A pártelnök kifejtette: noha Orbán Viktor a tavalyi választási kampányban még arról beszélt, a jelenlegi nyugdíjrendszer harminc évig fenntartható, most azzal magyarázta a kormány lépését, hogy anélkül nem lehetett volna megőrizni a nyugdíjrendszer stabilitását, az ugyanis az összeomlás szélén volt. Mesterházy Attila cinikusnak nevezte, hogy a miniszterelnök a szabad választás lehetőségéről beszélt, miközben a kormány zsarolással és kényszerítéssel érte el a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százalékának visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe.

Az MSZP elnöke fenyegetőnek értékelte a miniszterelnök azon véleményét, amely szerint bátor tett volt a magánpénztári rendszerben maradni. Mesterházy Attila elmondta: a szocialisták kitartanak amellett, hogy a járulékfizető állampolgárok között nem lehet különbséget tenni, így az MSZP, amint lehetősége lesz, visszaadja a magán-nyugdíjpénztári tagságát fenntartó 102 ezer ember állami nyugdíjjogosultságát. Arra, hogy Orbán Viktor szerint kár azt az illúziót kelteni, hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel a jelenlegi helyzet megváltoztatható lenne, a szocialisták elnöke úgy reagált: a kormányfő azért csak várja meg az Alkotmánybíróság döntését.

Hozzátette: remélték, hogy az Ab még januárban meghozza a határozatát, most pedig abban bíznak, a testület tartja magát ahhoz, hogy február végén, március elején dönt a nyugdíjügyi beadványokról. Mivel a magánnyugdíjpénztárak március elsejétől kapják meg az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert, és ezután 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadásról, ez lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig ne történjen semmi visszavonhatatlan - mondta az MSZP elnöke.

MTI, február 2.


A kormányfő példátlan összefogásnak minősítette, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok 97 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert.

Nyelvbotlás is történhetett, gondolnánk, hiszen valójában a példátlan összefogdosást lehet dicsérni ezzel az aránnyal. Az embereknek csak azt kellett megérteniük, hogy elveszik tőlük a nyugdíjuk nagy részét, ha nem engedelmeskednek, hát mentek. Ha ilyen lett volna a kétharmados összefogás is – márpedig Orbán arra utalt, hogy az hasonlóképpen fenséges volt, mint ez –, már nyomai sem volnának. Ahogy, ha a nyugdíjforradalmi összefogdosás megszűnne, a 97 százalék is szétszaladna. Menne ki-ki vissza a pénzével oda, ahonnan az összefogás kiparancsolta. Orbán Viktor a szabadságot ünnepli abban, hogy háromszázaléknyi ember, mint mondta, bátor volt maradni. Bátornak pedig veszéllyel, fenyegetéssel szemben lehet lenni. De mi lehet az? Egy újabb összefogás?

Népszabadság, február 3.


A héten kiderült: a több mint hárommillió pénztártagból mindössze 102 ezer maradt a magánkasszáknál. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott, miután óriási sikernek könyvelte el az állami rendszerbe visszalépők hatalmas arányát, közölte: az emberek visszakapták a „választás szabadságát”. Választani viszont csak két rossz közül lehetett: vagy a magán-, vagy az állami nyugdíjról kellett lemondani, az utóbbi pedig szinte minden pénztártag számára kedvezőtlenebb alternatívának tűnt – legalábbis a jelenleg érvényes nyugdíjszámítási szabályok szerint –, így az eredmény nem meglepő.

Hogy mennyire nem volt szabad ez a választás, az is jól illusztrálja, hogy a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségéhez (VDSZ) kedd délig több mint 32 ezer úgynevezett jogfenntartó nyilatkozat érkezett be, és még több ezret várnak. Vagyis egy kisvárosnyi lakosság vallja: kényszer hatására lépett vissza az állami pillérbe, és ha a magán-nyugdíjpénztári tagokat legsúlyosabban diszkrimináló paragrafust – vagyis azt, hogy decembertől nem szerezhetnek több szolgálati időt – törlik a társadalombiztosításról szóló törvényből, továbbra is ragaszkodna a tagságához.

A magánmegtakarításához ragaszkodó magán-nyugdíjpénztári tag az elmúlt hónapokban egyes számú közellenséggé vált a kormány szemében, aki szigorú büntetést érdemel. Például azt, hogy példás járulékfizetőként se legyen esélye a jövőben akár még annyi állami nyugdíjra vagy rokkantnyugdíjra sem, mint a rendszer bármely potyautasának, az álminimálbéresnek vagy a feketén-szürkén dolgozónak. A maradók éljenek meg nyugdíjasként abból, amit a „nyugdíjtőzsdén” megkeresnek, a többieknek ezzel szemben lesz „kiszámítható, biztonságos” állami nyugdíjuk, sőt még egyéni számlájuk is. Azt viszont, hogy ez utóbbi pontosan hogy néz majd ki – például jóvá lesz-e írva valamilyen technikai kamat a befizetéseken –, még senki sem tudja, ahogy azt sem, hogyan számítják majd ki az „örökölhetőséget” jelentő özvegyi járadékot. Ebből a szempontból a visszalépők zsákbamacskát kapnak. Emellett idehaza nem olyan régen emelkedett a nyugdíjkorhatár, változott az indexálás, törölték el a 13. havi juttatást, és aki figyeli a nemzetközi híreket, láthatja, más fejlett országokban is folyamatosan napirenden van a nyugdíjrendszer szigorítása. A kiszámítható és biztonságos állami nyugdíj tehát illúzió.

A magánnyugdíjpénztárak megszüntetését makrogazdasági okokkal is magyarázta a kormány. Annyiban igazuk is van, hogy az évente mintegy 350 milliárd forintnyi járulékpénzt elvonó intézmények felszámolása rövid távon levehet némi terhet az adófizetők válláról, 2013-tól viszont már a kasszák fizették volna a nyugdíjak egy részét, így fokozatosan, évről évre növekvő mértékben csökkentették volna az állami nyugdíjkassza terheit. Hosszú távon pedig szinte biztos, hogy semmit sem nyerünk a visszalépésekkel, hiszen a most visszatérőknek, ha egyszer nyugdíjba mennek, kamatostól vissza kell(ene) majd fizetni, amit a magánkasszákból magukkal hoztak. Ez pedig a demográfiai helyzetet nézve egyre nehezebb lesz. Jelenleg négy aktív korú jut egy időskorúra, 2050-ben, amikor a mostani pénztártagok zöme már jó néhány éve nyugdíjas lesz, várhatóan kettő az egyhez lesz az arány.

Az időskori szegénység ellenszere biztosan nem az, ha átpakoljuk a magánnyugdíj-megtakarításokat az állami nyugdíjrendszerbe, ahol aztán egy részét feléljük. Sokkal inkább az, ha tudomásul vesszük: mindenkinek aktív korában kell annyit félretennie, amennyi elegendő lesz az időskori megélhetésére. A kormány meg is ígérte a pénztáraknak, hogy a második pillér felszámolásáért cserébe támogatja majd az öngondoskodást, ennek azonban egyelőre semmi jele. Sőt a harmadik pillérnek kikiáltott önkéntes nyugdíjpénztárakba és a negyedik pillérnek nevezett nyugdíj-előtakarékossági számlákra utalt befizetések adókedvezménye 30-ról 20 százalékosra mérséklődött az idén. A piaci szereplők remélik ugyan, hogy a csökkenő szja-terhek miatt a lakosságnak több pénze jut majd öngondoskodásra, de lényegesen több jövedelem csak a magas keresetűeknél marad, az átlagos és alacsonyabb jövedelműeknél nem. Pedig az öngondoskodás fokozására nagy szükség lenne mindenkinél, mivel ezen a téren tragikus a helyzet: a Raiffeisen és a GFK felmérése szerint a lakosság háromnegyedének egyáltalán nincs félretett pénze, s ha ez így marad, ők biztosan nagyon szegények lesznek időskorukban.

A magánkasszák elleni kommunikációs hadjárat nem tesz jót a nyugdíjcélú öngondoskodás önkéntes formáinak sem. Joggal kérdezheti bárki, miért is bízza a pénzét például egy önkéntes nyugdíjpénztárra, hiszen ezeket az intézményeket is ugyanazok a pénzügyi társaságok gründolták, mint a magánkasszákat, ugyanazon a „nyugdíjtőzsdén” fektetik be a tagok pénzét, miközben a költségeik is körülbelül ugyanolyan magasak. További probléma, hogy az egyre csökkenő taglétszámú önkéntes kasszák ügyfelei már eddig sem „rendeltetésszerűen” használták fel a megtakarításaikat. Sokan csak azt nézik, mikor telik le a tíz év, és vehetik ki végre – akár magas adóterhek mellett is – a pénzüket, amelyet nyugdíjaskori megélhetésük helyett fogyasztásra költenek. Várhatóan sokaknál ugyanez a sors vár most az eredetileg szintén nyugdíjcélokra szánt magán-nyugdíjpénztári reálhozamokra.

Ezen a rövid távú szemléleten viszont sürgősen változtatni kellene, és abban, hogy az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások széles körben elterjedjenek, a magán-nyugdíjpénztári rendszert most felszámoló kormánynak is aktívan szerepet kellene vállalnia. Ha sikerül rávenni a széles tömegeket időskori megélhetésük önkéntes megalapozására, azt valóban nevezhetjük majd „nyugdíjmentésnek”, ha viszont kudarcot vallunk ezen a téren, a csehekhez és a szlovákokhoz hasonlóan előbb-utóbb nekünk is ismét el kell gondolkoznunk azon, hogyan lehetne az öngondoskodást kötelezővé tenni.(Herman Bernadett)

Világgazdaság, február 3.


A nyugdíjak értékét megőrizzük, nyugdíjcsökkenésről szó sem lehet - jelentette ki a miniszterelnök szóvivője sajtótájékoztatóján újságírói felvetésre.

Arra a kérdésre, hogy ha a nyugdíjkasszában csak a nyugdíjjellegű kifizetések maradhatnak, akkor a rokkantsági kifizetések és a szociális járadékok hova kerülnek, illetve várható-e a nyugdíjak esetleges csökkenése az új rendszerben, Szijjártó Péter azt közölte: nyugdíjcsökkenésről természetesen szó sem lehet, "a nyugdíjak értékét megőrizzük".

Mint mondta, éppen a nyugdíjkassza átláthatósága és egyensúlya a garancia arra, hogy minden nyugdíjas megkapja azt a nyugdíjat, amely a törvény szerint jár neki. A cél tehát az - folytatta -, hogy minél előbb olyan nyugdíjkassza jöjjön létre, amelyből csak nyugdíjat fizetnek, és minden nyugdíjat csak a nyugdíjkasszából fizessenek. Ennek eszközeit a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésének kell majd tartalmaznia, amely első olvasatban február közepén kerül a kormány elé.

Arra, hogy mennyiben fog hasonlítani az új rendszer az úgynevezett svéd modellhez, Szijjártó Péter megismételte: a magyar nyugdíjrendszer megmentése megtörtént, mindenki meg fogja kapni azt, ami a törvény alapján jár neki, és "a nyugdíjkasszát egyensúlyba fogjuk hozni". Hozzáfűzte, mindenféle modellekhez való hasonlítgatást felesleges dolognak tart.

A nyugdíjak garantálásának az új alkotmányban való esetleges rögzítését firtató felvetésre a szóvivő azt mondta, az biztos, hogy garantálják az embereknek azt a nyugdíjat, ami jár nekik, garantálják azt, hogy az állami rendszerben a nyugdíjak biztonságban vannak.

Mint fogalmazott, "megfelelő módon kell kezelni akár az alkotmányban, akár a törvényekben" azt a helyzetet, amely annak a döntésnek a nyomán állt elő, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok döntő többsége, 97 százaléka az állami rendszerbe való visszatérés mellett döntött.

MTI, február 3.


Nagy siker, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok kilencvenhét százaléka visszatért az állami pillérbe - nyilatkozta Selmeczi Gabriella miniszterelnöki nyugdíjvédelmi megbízott.

A kormánypárti politikus a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában csütörtök reggel elmondta: megvannak az első jelei annak, hogy sikerül kitörni az országnak a rossz gazdasági helyzetből, és később a most kibontakozó nyugdíjrendszer egy inkább fenntartható lesz. Azt mondta: nem zsarolta az állam a pénztártagokat a visszalépés kapcsán, sőt, számos kedvezményt felkínált a visszalépőknek.

Mivel az állami kezelésbe visszatérő pénztári vagyon egy részét az államadósság csökkentésére fordítják, minden egyes állampolgár válláról is óriási teher kerül le a nyugdíjvédelmi program következtében - hangzott az interjúban.

"Óriási siker, hogy a tagok kilencvenhét százaléka úgy döntött, bízik az állami, a közösségi, szolidaritási alapon nyugvó nyugdíjrendszerben" – nyilatkozta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott.

A felvetésre, hogy mégis kétféle vélemény létezik a polgárok között, egy részük inkább az állami rendszerben bízik hosszú távon - éppen a jövő kiszámíthatatlansága miatt - , mások inkább éppen ezért a magán megtakarításokban hisznek, a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: nagyon bízik az országban és a magyar nemzetben.

“Megvannak az első jelei annak, hogy sikerülni fog markánsan kitörni a rossz gazdasági helyzetből. Múlt heti külföldi gazdasági elemzések, írások Magyarországot ajánlották a befektetőknek, a forint napok óta töretlenül erősödik. Vannak jelek arra, hogy nagy dolgok vannak készülőben[…] Hogyha van egy erős gyarapodó nemzet egy erős gazdasággal, akkor ez a nyugdíjrendszer egyre inkább fenntartható lesz” - hangoztatta.

A magánpénztárak hatalmas pénzeket kezelnek - lassan múlt időben mondva - , háromezer milliárd forintnyi összegről van szó, nagyon komoly érdekek szólnak a mellett, hogy ezek a pénzek ott maradjanak - hangzott az interjúban.

“Végletekig támadott minket teljesen inkorrekten a Stabilitás Pénztárszövetség. Értjük, tegyük a helyére, ennyi volt.” Az MSZP-t jelölte meg a másik támadóként a nyugdíjvédelmi megbízott, azt a pártot, amelyik “tavaly kétszer is óriási vereséget szenvedett a választásokon”.

“Nyilván nekik kellett mindenféle érv, mindenbe próbáltak belekapaszkodni, amivel kellemetlenkedni tudtak” - mondta Selmeczi.

“A zsaroláson mindig mosolygok” - reagált egy kérdésre válaszolva a miniszterelnöki megbízott. “Miféle zsarolás az, amikor azt mondják a >>zsarolt félnek<<, hogy amennyiben van reálhozamod, az kiveheted? De nem elég, hogy kiveheted, nem kell utána sem adót, sem járulékot fizetni. Vagy milyen zsarolás az, ha azt mondjuk, hogy ha visszajössz az állami rendszerbe, a magánpénztárnál keletkezett veszteségedet kipótoljuk?” - érvelt Selmeczi Gabriella, megemlítve az örökölhetőségi elem megerősítését is.

A nyugdíjbiztosító intézet március elsején küldi meg az állami rendszerbe visszalépők végleges adatait a magánpénztáraknak. Ezt követően a pénztárak tervet készítenek arról, milyen ütemezéssel adják vissza a vagyonelemeket; a program kidolgozására negyvenöt napjuk van, a tervet a PSZÁF-nak kell jóváhagynia.

Ez után személyre szólóan visszaadják az állami kasszának a vagyonelemeket – ismertette a menetrendet a nyugdíjvédelmi megbízott. Ezt követően lehet majd megmondani – tette hozzá Selmeczi -, hogy van-e valakinek reálhozama, amit felvehet,vagy átutalhat egy önkéntes pénztárba vagy akár az állami rendszerbe.

“Erről még keveset beszéltünk, nem is szeretnék előre futni. De vannak olyan elképzeléseink, hogy az állami nyugdíjrendszerben is lehetne önkéntes megtakarítást indítani. Ha valaki többet fizet a kötelezőn felül az állami nyugdíjkasszába, miért ne kaphatna majd az államtól is különböző juttatásokat” - vázolta a távolabbi terveket a nyilatkozó.

Selmeczi megjegyezte: nemcsak megígérték és elkezdtek dolgozni rajta, hogy az állami nyugdíjrendszerben is mindeninek legyen egyéni számlája, hanem már 1998-ban, az első Orbán-kormány idején elkezdték a rendszer fejlesztését. "Azután 2002-ben ez is leállt, mint sok minden más jó dolog."

A nyugdíjvédelmi megbízott arról is beszélt, hogy a visszatérő vagyonból 530 milliárd forintot fordítanak a folyó nyugdíjak kifizetésére, ezzel megmentik a nyugdíjrendszert az összeomlástól; így a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül.

A további, visszakerülő pénzek pedig az államadósság csökkentésére mennek majd. “Több mint nyolcvan százalékos a GDP-arányos eladósodottságunk, ami hihetetlenül magas. Ezt le kell csökkenteni, akkor tudunk mozogni, gazdaságot élénkíteni, segíteni saját magunkon. Ezzel, hogy a nyugdíjvédelmi programot elkezdtük és a pénztártagok kilencvenhét százaléka visszajött az állami nyugdíjrendszerbe, hihetetlenül nagy teher került le miden állampolgár válláról. ”- hangzott az interjúban.

ma.hu, február 3.


A Pénzcentrum.hu megvizsgálta a Nyugdíjbiztosítási Alap 2011. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezőket. A mérlegfőösszeg az idei évben a jogszabályban előírt makrogazdasági tényezők figyelembe vételével közel 3 085,4 milliárd forintra emelkedett. Megnéztük, hogy milyen bevételekkek és kiadásokkal számol a nyugdíjkassza, vagyis miből lesznek kifizetve a nyugdíjak 2011-ben.

Az Nyugdíjbiztosítási Alap 2011. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszege 3 085 363,5 millió forint, egyenlege nulla. A kiegyensúlyozott költségvetés készítésének követelményét az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény írja elő. A költségvetés tervezet készítésénél a nemzetgazdaság 2011. évi feltételrendszerében a bruttó keresettömeg 1,9 %-os, a nettó átlagkereset 4,9 %-os, valamint a fogyasztói árszínvonal 3,5 %-os növekedésének hatása került alapul vételre.

A bevételek alakulását döntően a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék összege határozza meg. A benyújtott törvényjavaslat 24 % foglalkoztatói (munkáltatói) nyugdíjbiztosítási járulék és 10 % biztosítotti (egyéni) nyugdíjjárulék mértékkel számol. A nyugdíjjárulék fizetés alá tartozó jövedelem összegének felső határa módosul, egy naptári napra jutó összege a 2010. évi 20 420 forintról 21 000 forintra nő.

Költségvetési bevételek 2011-ben

Az alap bevételeinek döntő hányadát (terv szinten 82,6 %-át) a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) érkező foglalkoztatói (munkáltatói) nyugdíjbiztosítási járulék (1 826,7 milliárd forint) és a biztosított által fizetett egyéni nyugdíjjárulék (720,8 milliárd forint) összege adja. A tervezett járulékbevételek a fenti keresettömeg növekedés figyelembevételével, valamint az adó- és járulékszabályok változásainak és "a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról" szóló 2010. évi CI. törvényben foglaltak hatásával számolva kerültek tervezésre.

Az egyéb járulékok és hozzájárulások bevételi előirányzata 61,9 milliárd forint, ami a bevételi főösszeg 2,0 %-a. Ezen belül a GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök előirányzata 22,5 milliárd forint, a korkedvezmény-biztosítási járulék összege 19,9 milliárd forint, míg a Munkaerőpiaci Alap által fizetett (a START-kártyával, START-plusz, illetve START-extra kártyával foglalkoztatottak utáni nyugdíjbiztosítási járulékkedvezmény) megtérítések tervezett összege 9,6 milliárd forint. A késedelmi pótlékok és bírságok 2011. évi előirányzata 10,3 milliárd forint.

A központi költségvetési hozzájárulások alcím - az előző évek költségvetésétől eltérően - 2011-ben csak az 1997. évi LXXX. törvényben meghatározott korkedvezmény-biztosítási járulék címen átvett pénzeszköz bevételt tartalmazza. A 2011-től bevezetésre kerülő államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapból származó bevétel fedezetet nyújt a Rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú
tagjai kedvezményes nyugellátásainak kiadásaira, a GYES-ben, GYET-ben és rehabilitációs járadékban részesülők nyugdíjbiztosítási járulékának megtérítésére, valamint a nyugdíjalap költségvetési egyensúlyának megteremtéséhez szükséges pénzeszköz átadására. Összege 450,8 milliárd forint, amely az alap bevételeinek 14,6 %-át teszi ki.

A nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege közel 12,4 milliárd forint, a vagyongazdálkodás bevételei 5 millió forintot, a működési célú bevételek 1,9 milliárd forintot tesznek ki.

 
Költségvetési kiadások 2011-ben

Az állami nyugdíjalap idei kiadásai tartalmazzák a 2011-es nyugdíjemelésre fordítandó többletkiadáson felül az automatizmusoknak, a rehabilitációs járadék felfutásából eredő többletkiadásoknak és az egyszeri segélynek a fedezetét. Tartalmazza továbbá a hosszú munkaviszonnyal/szolgálati idővel rendelkező nők számára külön életkori feltétel nélküli, tervezett öregségi nyugdíjba vonulási lehetőség becsült
kiadási összegét.

A saját jogú nyugellátások idei kiadási előirányzata 2 694,5 milliárd forint. Ezen belül az öregségi nyugdíjak kiadása 2 009,4 milliárd forint, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásoké 659,5 milliárd forintot tesz ki, továbbá 25,6 milliárd forintot jelent a rehabilitációs járadékok kiadása. A hozzátartozói ellátások 2011. évi előirányzata 359,4 milliárd forint, egyszeri segély jogcímen 500 millió forint összeget tartalmaz az előirányzat.

A nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásainak tervezett összege 7 465,4 millió forint, a vagyongazdálkodás előirányzata 3 millió forint.

A nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok sor tartalmazza a nyugdíjalap működéssel összefüggő kiadásait, melynek előirányzata 23 456,1 millió forint. Az előirányzat a tavalyihoz képest 1 221,7 millió forinttal kevesebb, amely nagyrészt a személyi juttatásokat, az ezekhez kapcsolódó járulékokat és a dologi kiadásokat érintette. Az ágazat feladatainak ellátásához az idei évre az engedélyezett létszám (5%-os csökkentéssel) 3 788 fő.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közzétette a nyugdíjbiztosítási alap 2010-re vonatkozó bevételeit és kiadásait tartalmazó konszolidált mérlegét. Az elmúlt év végén 3,7 milliárdos hiánnyal zárt a nyugdíjkassza. A költségvetési bevételek és kiadások egyenlegének különbsége a mérlegfőösszeg 0,13%-ának felel meg.

Költségvetési bevételek 2010-ben

A bevételi oldalon a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékok 97,51%-ban teljesültek. A biztosítotti nyugdíjjárulékok 124,21%-os eredménye abból adódik, hogy az év utolsó két hónapjában a magánnyugdíjpénztári tagoktól levont járulékok az államkasszát gyarapították.

A "kell a pénz, különben nem tudjuk kifizetni a nyugdíjakat" sor, vagyis a központi költségvetési hozzájárulások 534,67 milliárd forintot emésztettek fel, ezen belül a magánnyugdíjpénztári tagdíjfiztés miatti járulékkiesés pótlására előirányzott 372,38 milliárdos költségvetési támogatás 83,33%-ban teljesült (310,7 milliárdnyi kiesést pótolt tavaly az állam). Ebben a sorban szerepelnek a nyugdíjpumpaként működő központi költségvetésben tervezett pénzeszköz átadások, melyek közel 198 milliárd forinttal 100%-ban teljesültek.

A késedelmi pótlékok és bírságok (80,78%-kal), valamint a vagyongazdálkodásból származó bevételek (31,40%-kal) az előirányzatokhoz képest alulteljesítettek, ugyanakkor a működési célú bevételek soron majdnem másfélszer annyi pénz érkezett be. 2010-ben összesen 2 914 milliárd 566 millió forint költségvetési bevétel teljesült, ami az előirányzott keret 99,31%-ának felel meg.

Költségvetési kiadások 2010-ben

Az elmúlt évben közel 1877,3 milliárd forintot költöttek öregségi nyugdíjakra, a rokkantsági nyugdíjak 646,1 milliárd forintot, míg hozzátartozói nyugellátásra (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) közel 345,4 milliárd forint kiadást jelentettek. Érdekesség, hogy az egyösszegű méltányossági kifizetésekre előirányzott 581 millió forintos keret 22 ezer forint híján teljes egészében felhasználásra került. Rehabilitációs járadékra az előirányzott kerettől 31%-kal többet költöttek, az egyéb és a működésre fordított kiadások rendben teljesültek.

A költségvetési kiadások tekintetében 13 bázisponttal magasabb (99,44%-os) az előirányzatok teljesítése, ez okozza a bevételek és a kiadások 3,77 milliárd forintos negatív egyenlegét.

penzcentrum.hu, február 4.


A nyugdíjpénztártagok többsége az állami rendszert választotta a hétfői határidőig, így sikerrel zárult az első kör a kormány szempontjából, azonban a neheze csak most következik. Kedvezőtlen körülmény többek között, hogy a tehetősebbek maradtak a szektorban, míg a reálhozamok kifizetése is százmilliárdokba fog kerülni. Számításaink szerint az állam mindössze 1100-1200 milliárd forintnyi értékpapír értékesítéséről dönthet az április végén, vagy inkább május végén meginduló vagyonátadás után. Közel sem egyértelmű, hogy milyen módon teremtik elő a nyugdíjak kifizetésére szükséges 530 milliárd forintnyi készpénzt, az viszont biztos, hogy a befektetési alapok jegyei fokozatosan értékesítésre kerülhetnek. A kormánynak viszont ehhez együtt kell működnie a kereskedelmi bankokkal, a forgalmazókkal és az alapkezelőkkel.

Bár a kormány sikerként értékelheti a magas visszalépési arányt (96,6%-os), a politikusok nem ülhetnek a babérjaikon, hiszen számos kérdés még nyitott maradt. A legfontosabb kérdések, hogy mikor kerülhet sor a reálhozamok kifizetésére, illetve hogy a kormány mekkora összeggel tud majd gazdálkodni a reálhozamok kifizetése után.

A statisztikák alapján annyit tudunk biztosan, hogy a visszalépés előtt a pénztártagok átlagos számlaegyenlege egymillió forint volt. Azért meglepő ez a szám, hiszen ha csak azt feltételeznénk, hogy 1998 és 2010 között átlagjövedelmet kerestünk, és mindvégig megfizettük az éppen érvényes egyéni járulékokat, akkor 2,5 millió forintos egyenlegünknek kellene lennie, átlagos pénztári hozamokat feltételezve. Természetesen a tagok harmada nem a rendszer indulásától kezdve tag, ez viszi lejjebb az átlagot.

Az átlag mögött - ahogy az adórendszerben is láthatjuk - nagyon erősen szóródó egyéni falhalmozott vagyonméreteket láthatunk, hiszen nagyon sok olyan tag van, aki minimálbéren fizeti a járulékokat. A járulékplafon felett kereső ember 7-8 millió forintos egyenlegre tehetett szert a 13 éves tagság alatt, míg egy minimálbéres csak valamivel fél millió forint feletti egyenlegre (persze ebben nincs benne a tagdíj-kiegészítés értéke).

Tapasztalataink szerint a maradók többsége jobb anyagi körülmények között él, tehát nem tekinthető átlagos befizetőnek, sőt a tehetősebbek éppen a magasabb számlaegyenlegük miatt dönthettek a pénzük megtartása mellett. Egy korábbi felmérésünk is ezt alapozza meg, ahol nagyon jól látszódtak azok a motívumok, amelyek a pénztárban maradókat vezérlik.

Nagyon nehéz becslést adni arra, hogy a pénztári szektorban megmaradó 102 ezer tag milyen átlagos vagyonnal rendelkezhet, bár több forrásból és saját számítások alapján is lehet azt sejteni, hogy az átlag 3 millió forint felett lesz. A Stabilitás Pénztárszövetség előzetes becslései szerint a 3000 milliárd forintból 300-400 milliárd forint is megmaradhat, tehát a vagyon 10-13 százaléka.

Ebből az következik, hogy 2600-2700 milliárd forint maradna meg az állam számára. Azonban ez az összeg még mindig nem az, ami bekerül az Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alapba, hiszen a reálhozamokat ki kell fizetni a visszalépő tagoknak. Az egyértelműen visszalépést segítő intézkedés pedig koránt sem olyan olcsó, mint azt korábban hinni lehetett.

Szektorátlagban két százalék felett volt a historikus reálhozam, ez pedig ismerve a vagyon nagyságát magas kifizetéseket fog jelenteni - elképzelhető, hogy az első becsléseknek a többszörösét.

Még ha eltekintünk attól a 900 ezer tagtól, aki minimális, vagy semmilyen reálhozamra nem számíthat, akkor is ott van, hogy a többségnek több százezer forintos reálhozamot kell majd kifizetni. Az első kormányzati becslések még 100 milliárd forinti összegről szóltak, azonban a mi számításaink szerint és piaci információk alapján is azt lehet valószínűsíteni, hogy ez az összeg a 300-400 milliárd forintot is elérheti, tehát megközelítőleg annyit, mint amennyi a maradók teljes vagyona.

Ez első hallásra túlságosan nagy számnak tűnhet, azonban akkor már mindjárt változik a helyzet, ha tudjuk, hogy átlagkereset mellett is 100 ezer forint körüli összeget fel lehetne venni. Sőt a jobban teljesítő pénztárak esetében hasonló feltételek esetén 250-400 ezer forintos reálhozam is kijöhet. Így az államnak átadott vagyon a korábbi okfejtés szerint tovább apad, méghozzá 2200-2400 milliárd forintra.

A reálhozamok kifizetésénél azt is érdemes tudni, hogy azt készpénzben kell majd többségében kifizetni, tehát a korábban említett összeget a pénztáraknak elő kell teremteniük, és mivel nem rendelkeznek ekkora tartalékkal, ezért a meglévő eszközeiket kell majd leépíteniük. Egyelőre nem lehet tudni, hogy április végére milyen ütemterv készül el a szektorban a reálhozamok kifizetésére, illetve a visszaléptetésekre.

Nagy valószínűséggel a két esemény éppen egy időpontra fog esni. A hírek szerint április vagy május végére a pénztárak konkrét számokkal rendelkezni majd, tehát ekkortól megindulhat a visszaléptetés, ami 2-3 hónap alatt be is fejeződhet (július végére). Azonban még ezt feltételezve is százmilliárd forintokat kell a pénztáraknak előteremteniük a reálhozam kifizetésére, a portfólió-arányokat ismerve ez kötvény, részvény és befektetésijegy eladásokhoz vezethet. A szabályok egyszerűen kötik a vagyonkezelők és a pénztárak kezét, tehát nem tehetik meg, hogy ilyen sok készpénzt csak egy eszközosztály leépítésével tegyenek meg. Érdemi mozgástér inkább csak a növekedési portfólió esetében lehet, hiszen a törvények szerint 40 százalékosnak kell lennie legalább a részvényaránynak, miközben a többség ennél nagyobb arányt láthatunk.

Vélhetően a pénztárak azoktól az eszközöktől fognak első körben megszabadulni, amik könnyen értékesíthetők, érthető, hiszen az az érdekük, hogy minél kisebb árfolyamváltozással tehessenek szert a papírok ellenértékére. A külföldi papírok mellett a befektetési jegyek egyértelműen ebbe a kategóriába tartoznak, persze itt is ügyelni kell az értékesítésre, hiszen a forgalmazó a visszaváltást természetesen garantálja, azonban itt nem szokásos, hétköznapi visszaváltásról van szó. Nagy valószínűséggel a következő időszak azzal telik majd részben el, hogy a pénztár, a vagyonkezelője és a befektetési jegyek forgalmazója (egy kereskedelmi bank például) összeülnek, és megbeszélik, hogy miként lehet zavartalanul megoldani a visszaváltásokat.

Jelenlegi állás szerint az állam három-négy nagyobb részletben a nyár végéig megkaphatja a visszalépők számlájának reálhozamokkal és tagdíj-kiegészítésekkel csökkentett összegét, ami véleményünk szerint 2200-2400 milliárd forintos sávba eshet bele. Annyit biztosan tudunk, hogy ebben az évben 530 milliárd forintot felélünk, valamint a kötvényarányt törvényi kötelezettség miatt államadósság csökkentésre kell fordítani.

A pénztáraknak ebben az esetben könnyebb dolguk van, hiszen nem készpénzt kell átadniuk, hanem a portfólióban lévő eszközöket. Mindez azt jelenti, hogy a visszakerülő vagyon fele kötvényben transzferálódik át az államhoz, tehát nagyjából 1100-1200 milliárd forint (a GDP körülbelül 4 százalékáról van szó) fordítódik az államadósság csökkentésére. Technikailag ez eladások nélkül, megsemmisítéssel valósul meg: egyszerűen ki fogják vezetni ezeket a papírokat a rendszerből, hiszen egy korábban az állam által kibocsátott kötvény most visszakerül a kibocsátóhoz.

A kormány számára ezt követően 1100-1200 milliárd forintos értékpapír állomány marad meg, amiből viszonylag gyorsan elő kell teremtenie az 530 milliárd forintot. A 2011-es költségvetés egyszerűen arra épül, a hiányt úgy tudjuk teljesíteni, ha ez az összeg külső forrásból előteremthető. Nem lesz könnyű helyzetben a kormány, hiszen nagyon különböző fajtájú eszközöket kerülnek vissza hozzá.

Minden bizonnyal első körben a likvidebb eszközöktől fog megszabadulni az állam (legalábbis a még meglévő vagyonból a leglikvidebbet, hiszen előtte a pénztárak már a reálhozam-kifizetéseknél hasonló politikát folytattak), és feltételezhetően először a külföldi kitettséget fogják leépíteni, és pénzzé tenni. A kérdés szempontjából nem megkerülhető a befektetési alapok köre, annál is inkább, mivel a vagyon harmada ilyen eszközökben van, az 1000 milliárd forint fele (500 milliárd forint) pedig zártkörű befektetési alapokban pihen, amiket az alapkezelők kifejezetten a pénztárak számára hoztak létre.

A zártkörű alapokról érdemes tudni, hogy a piacon meglehetősen diszkréten működnek, az alapkategóriát csak a BAMOSZ összefoglaló adataiból látjuk, egyes alapkezelőkre lebontva csak találgatásaink vannak. Az biztos, hogy ezek az alapok jellemzően külföldi eszközökbe fektetnek, attól függetlenül, hogy forintosítva vannak vagy sem, és a hazai átlaghoz képest brutális mérettel működnek. Ezek a részvényalapok 10-20, sőt egyes esetekben 40-50 milliárd forintot kezelnek.

Az alapok érdekessége, hogy csak adott befektetői körben lehet azokat értékesíteni, viszont a forgalmazónak bizonyos határok között, de visszaváltási kötelezettsége van, ez pedig a legtöbb esetben egy kereskedelmi bank. A kormánynak ezért nem csak a pénztárakkal, alapkezelőkkel, hanem a bankokkal is le kell majd ülnie tárgyalni, hogy miként lehet a befektetési jegyeket a piac jelentősebb befolyásolása nélkül készpénzzé tenni.

A kormánynak azért is kell erre nagy figyelmet fordítania, hiszen ekkora vagyon értékesítése nem csak egy eszközosztálynál, hanem különböző piacokon is anomáliákhoz vezethet, a hátrányokból pedig a lakosság is kiveheti a részét, például akik megtakarításai kötvényekben, részvényekben vagy befektetési alapokban hevernek.

A politikusok éppen ezért azt fogják preferálni, hogy minél hamarabb induljon meg a vagyon átadása, és ahogy a fokozatosság elve fog érvényesülni a pénztáraknál, úgy az állam is ezt a menetrendet fogja követni a papírok értékesítésekor. Az viszont rögtön látszik, hogy olyan hatalmas mozgástere nem lesz a kormánynak, 2011-ben az 1100-1200 milliárd forintból fel fogunk élni 530 milliárdot, és ha jövőre csak a betervezett 250 milliárd forintot költjük el, akkor is csak 320-420 milliárd forintról tud szabadon dönteni. (Szabics Zsolt)

portfolio.hu, február 4.


Kétségtelenül komoly teret kapott a kormány a második nyugdíjpillér megszüntetésével, azonban hosszabb távon a hátrányok kerülnek előtérbe a Nemzetközi Valutaalap szerint. Jelentésükben több helyen is bírálják a kormány politikáját, többek között kedvezőtlennek tartják, hogy a visszaáramló vagyont nem csak államadósság csökkentésre fordítják. Ezt meghaladóan az is problémát jelent, hogy az államosítással a kormány el tudja odázni a kiadás oldali reformokat, a nyugdíjígéretek egy része pedig megint láthatatlanná válik, ami az átláthatóságot rontja.

A Nemzetközi Valutaalap szokatlanul kemény bírálatokat tartalmazó országjelentése több helyen is foglalkozik a nyugdíjrendszert érintő változtatásokkal, ami nem is csoda, hiszen a költségvetés helyzetét rövid távon ez a tényező befolyásolja a leginkább. Az IMF kommentárjából kiderül, hogy koránt sem nézik jó szemmel a történéseket a nyugdíjrendszer második pillérében, amit gyakorlatilag visszaállamosításként könyveltek el - foglalja össze az IMF-dokumentum vonatkozó részeit a Portfolio.hu.

Az IMF kiemelte, hogy számos kockázat fűződik a kirajzolódó nyugdíjreformhoz. Először is, igaz hogy az államadósság jelentős mértékben tud csökkenni a vagyon átcsatornázásának hatására, azonban a reform a költségvetési fenntarthatóságot veszélyezteti, főleg ha a vagyon egy részét folyó kiadásokra (nyugdíjak kifizetésére) fordítják.

Másodszor, a tőkefedezeti pillér eltüntetése az átláthatóságot csökkenti, és költségvetési kockázatokkal is jár, hiszen a második pillér kivéreztetésével a kormány anélkül tudja javítani a költségvetés fő számait, hogy strukturális reformokat hajtana végre a kiadási oldalon. Ezen felül problémát jelent az is, hogy a kormány a jelenleg látható, értékpapírosított kötelezettségeket lecseréli szinte láthatatlan jövőbeli kötelezettségekre.

Harmadszor, mivel erősen torzító feltételeket szabott meg a kormányzat, amivel felértékelte az állami rendszerbe történő visszalépést, csorbult az üzleti környezetbe és a tulajdonjog védelmébe vetett bizalom. Végül, de nem utolsó sorban a tőkefedezeti pillér megszüntetése drasztikusan csökkeni a likviditást a magyar kötvénypiacon, miközben a részvénypiacon is negatív hatással kell számolni a tőkepiac mélységét illetően, pedig ezek a tényezők éppen az erősségei voltak a magyar piacnak a régióban.

Az IMF szerint a hatóságok nagyon optimisták az állami pillér fenntarthatóságát, és életképességét illetően, annak ellenére, hogy a korábban említett hátrányokkal ők is tisztában vannak. A kormány viszont inkább azt próbálja kiemelni, hogy a reform mellett olyan intézkedéseket hozott (például adócsökkentést), aminek a célja a foglalkoztatottság és a termékenység emelése. A kormány a kommunikációjában kiemelte, hogy a gyenge pénztári teljesítmények miatt sokkal nagyobb biztonságban van az államnál a nyugdíjunk. Az IMF szerint viszont az alacsony hozamok javíthatók lettek volna, ha a szabályozás ezt lehetővé teszi korábban.

Az IMF szerint a nyugdíjreform előtt is bizonytalanságok kötődtek a hosszú távú fiskális fenntarthatóságához, azonban a 2010 végi törvénykezés ezt a helyzetet csak súlyosbította, a rövid távú egyértelmű előnyök ellenére. Az IMF számításai szerint 2038-tól kezdődően már a reform miatt kiadásemelkedéssel kell számolnunk nettósítva. Ez abból következik, hogy azok a foglalkoztatottak, akik a pénztárakból visszatérnek, az állami pillérbe hozzák magukkal a járulékaikat is, azonban csak hosszabb távon kell számítani magasabb kiadási szintre, amikor majd ők is nyugdíjba mennek. A költségvetés szempontjából pedig nagyon kedvező fejlemény, hogy az érvényes szabályok (ESA95) szerint a nyugdíjvagyont, ami átkerül a pénztáraktól az államhoz, azt bevételként lehet elkönyvelni, tehát van hely a kiadások számára, úgy hogy még a hiányt is lehet tartani.

A Nemzetközi Valutaalap országjelentése elismeri, hogy a magyar nyugdíjrendszer állami pillére fenntarthatóság szempontjából kedvező helyzeten van Európában, viszont a reform a meglévő egyensúlytalansági problémákra csak ráerősít. Az IMF a kormány számításaira hivatkozva azt írja, hogy nagyon optimista munkaerőpiaci feltételek mellett is 2060-ig a kumulált hiány a GDP 10 százalékát éri el, tehát a járulékbevételek jelenértéke kisebb, mint a kiadásoké. A szervezet szerint a fenntarthatóság tovább romolhat, ha bőkezű lesz az állam, és nem tud érdemi paraméteres változtatásokat végrehajtani, például a nyugdíjkorhatárban, a garantált kezdőnyugdíjakban vagy a nyugdíjemelésben.

A jelentésben az is szerepel, hogy a kormány pótlólagos kockázatot vállalt magára a reformmal, a megfelelő nyugdíjak kifizetésének ugyanis az összes kockázata az államhoz került át, ezen keresztül pedig a kedvezőtlen munkaerőpiaci, gazdasági növekedési és népesedési trendek terheit is az állam kénytelen viselni. Az állami rendszer átláthatóságát rontja a reform, hiszen az értékpapírosított államadósság (nyugdíjkötelezettség) át fog kerülni láthatatlan formába, viszont attól még hogy ez következik be, a kötelezettség ugyanúgy ott marad. Az IMF szerint pontosan annyival nő a láthatatlan adósság mértéke, mint amekkora vagyon visszakerül az államhoz, az ő számításaik szerint teljes átlépést feltételezve és a reálhozamokat nem nézve összesen a GDP 11 százalékáról van szó.

index.hu, február 4.


2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, a szaktárca visszavág az IMF-nek a piaci hangulathoz képest szokatlanul pesszimista elemzéséért.

Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is - írja az NGM -, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében.

A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében – a 2010. évi költségvetés készítésének idején – nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül - fogalmaz meglehetősen keményen a szaktárca.

"Nem vették észre, vagy nem merték nyilvánosságra hozni azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a bevételi oldalt felül, a kiadási oldalt pedig alultervezték. Az IMF 2009 második félévétől 2010 végéig ezzel a szakmai hibasorozattal nem nézett szembe" - fogalmaz a kommüniké.

Javaslatot tett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy az idei költségvetésben a kormány hozzon létre egy 250 milliárd forintos  stabilitási tartalékalapot. A javaslat ezért is érdekes, mert a magánnyugdíjpénztári forintok  átirányítása miatt jövőre a központi költségvetés 4-6%-os (ESA szemléletű) többletet is felhalmozhat.

2010 végére mindenki számára világossá vált, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna - írja a szaktárca (ezt egyébként korábban már Matolcsy György tárcavezető is hangoztatta, bár azt nem említette meg, milyen prognózis alapján lett volna 7% a hiány). "Erről sem korábban, sem ebben a jelentésben az IMF nem tesz említést. Vagyis amennyire a Valutaalap pozitív szerepet játszott a magyar pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában, a 2010-es költségvetés számainak megítélésében éppen olyannyira nem állt a helyzet magaslatán" - vélik az NGM-ben.

Mindezek alapján az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát - szólítja fel a magyar fél a nemzetközi hitelezőt.

A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban az IMF jelentése most azt állítja, hogy a tervezett 3,8 százalék helyett a 2010-es büdzsé hiánya 4 százalékos lehet. Ezt az állítást cáfolja az a január elején nyilvánosságra hozott adat, miszerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010 évi pénzforgalmi hiányának alakulása – 3,2 százalék. Így a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA’95) szerinti hiánycélja ‑ a GDP 3,8 százaléka ‑ a várakozásoknak megfelelően teljesülni fog - fogalmaz az előbb Orbán Viktor, majd később a szaktárca által bejelentett 2010-es hiánycélról a minisztérium.

Az IMF a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását „de facto államosításnak” nevezi. Ezzel szemben az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. "Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak" - fogalmaz a szaktárca.

Az IMF a Költségvetési Tanács már bekövetkezett és a Monetáris Tanács várható átalakítását úgy állítja be, mintha a magyar kormány azok gyengítésére törekedne. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács számára példátlanul széles jogkört ad azzal, hogy biztosítja számára a költségvetés előzetes hitelességi vizsgálatát - hívja fel rá a figyelmet az NGM. A Monetáris Tanács tagjainak kinevezését szabályozó törvénymódosítás pedig az Európai Uniós gyakorlathoz közelít, azzal, hogy a kormány az MNB vezetését ellátó Monetáris Tanács tagjainak megválasztását a Parlament jogává teszi.

Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a 2013-14-es középtávú pénzügyi egyensúlyt strukturális reformokkal kell beállítani. Ezt célozza a magyar kormány február végén bejelentésre kerülő stabilitási programja is - így a szaktárca.

privatbankar.hu, február 4.

 
 Költségvetési szempontból semmilyen zavart nem okoz, hogy százkétezren maradnak a magánnyugdíjrendszerben, hiszen a kormány konzervatív módon számolt ezzel a lehetőséggel - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.

A lap szombati számában megjelent interjúban azt mondta: az idei költségvetés az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépésekből csak 530 milliárd forint nyugdíjakat és nyugdíjjellegű kiadásokat finanszírozó bevétellel számolt.

A magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe átlépők vagyona ennek várhatóan a többszöröse, így az említett 530 milliárd forint feletti rész az államadósság csökkentésére fordítható.

A gazdasági szaktárca képviselője kifejtette: a költségvetés egyik legfőbb sarokpontja, hogy a hiány a nemzetgazdaság kibocsátásának három százaléka alatt maradjon.

Mindemellett akkor tudunk kikerülni az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ha hosszabb távon garantálni tudjuk az alacsony hiányt, a fenntartható költségvetési gazdálkodást - mondta.

MTI, február 5.


Nem csak a mérettől függ, hogy melyik magán-nyugdíjpénztár marad meg a jövőben, munkáltatói pénztár is jelezte, hogy folytatni kívánja a működését - vázolta a közeljövőt Juhász Istvánné, a pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. A vagyon átadásának kidolgozására 45 napja van a pénztáraknak, ám maga a folyamat akár nyárig is elhúzódhat. Addigra viszont megszülethet az Alkotmánybíróság döntése.

- Orbán Viktor kormányfőtől tudjuk, immár végleges, hogy kétpilléres a magyar nyugdíjrendszer, és az Alkotmánybíróságtól sem érdemes jogorvoslatot remélni. Van erre a helyzetre is cselekvési tervük?

- Szerintem a nyugdíjrendszer változatlanul három pilléren nyugszik: hatályban maradt a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvényi szabályozás, működnek a pénztárak, ahová a tagok - kötelező jelleggel - fizetik továbbra is a járulékaikat. Azzal sem értek egyet, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs mozgástere, s nem szabad reménykednünk a jövőt illetően. Várjuk meg a döntést aztán értékeljünk. A cselekvési tervünk emiatt tehát nem változik, továbbra is készülünk az elkövetkező időszak feladataira, miközben a jogi utakat sem hagyjuk figyelmen kívül. Ha nem olyan döntést hoznak az alkotmánybírák, amire számítunk, akkor megyünk tovább, beadványainkkal a nemzetközi fórumokhoz - az emberi jogi bírósághoz Strasbourgban, illetve az Európai Bírósághoz - fordulunk. Most a szakmai feladatokra összpontosítunk.

- A miniszterelnöktől tudjuk azt is, hogy aki állami nyugdíjban marad, az mindig jobban fog járni. Újabb szög a pénztári rendszer koporsójában?

- Én még nem egészen értem, mire gondolt a kormányfő, a nyugdíjjal kapcsolatos terveinek megismerése után biztos kiderül, mi áll e mondat mögött. Azért emlékeztetnék arra, pár hete meg azt jelentette be, hogy a továbbiakban a nyugdíjakat csak abból az összegből fogják finanszírozni, ami a járulékból befolyik.

- Most még beszélhetünk három pillérről, mert vannak működő pénztárak. De vajon egy év múlva is elmondható lesz ez?

- Azt nem tartom kizártnak, hogy végül egy-két pénztár kezeli a több mint 102 ezer fő - általunk 350-400 milliárd forintra becsült - vagyonát, de amíg egy is talpon van, addig igen.

- Eddig négy-nyolc megmaradó pénztárról beszéltek.

- S tartjuk is, hogy valószínűleg ennyien maradnak meg a tizennyolcból. Azok közül még egy sem jelezte, hogy befejezi tevékenységét, akikről azt gondoljuk, hogy folytatják a működésüket. De az is lehet, hogy végül csak egy marad.

- Tehát már tudható, mely pénztárak folytatják?

- Jelezték felénk, de a döntésével minden pénztárnak magának kell majd a nyilvánosság elé állnia. Nyilván döntő lesz, hogy megvan-e a törvényben előírt minimum 2000 tag. De a taglétszám csak az egyik feltétel, amit a pénztárak közgyűléseinek végig kell gondolniuk, amikor a jövőről döntenek. El tudom képzelni, hogy lesznek összeolvadások, beolvadások a 2000 fő fölötti pénztárak között is.

- Neveket nyilván nem mond, de megalapozott az a feltételezés, hogy a méretükben nagyobbak élik túl a „nyugdíjmentést"?

- Néhányan közülük is, de munkáltatói pénztár is jelezte, hogy nem állnak le. Vagyis nem csak a mérettől függ a pénztári szektor várható összetétele.

- Arról mi a Stabilitás véleménye, hogy az OTP csak január 20.-tól küldte ki a tagjainak a tájékoztatást, miközben a többi pénztár ezt már hamarabb megtette? Van olyan OTP-ügyfél, aki a mai napig nem kapta meg a levelet.

- Ennek okáról a konkrét pénztárat kellene megkérdezni. A Stabilitás egyet tehetett: ajánlást fogalmazott meg, melyben arra kérte a tagpénztárakat, hogy minél előbb küldjék ki a tájékoztatóikat. Nem árt figyelembe venni azonban, hogy egy kisebb pénztár gyorsabb tud lenni, mint a nagyok. Tudomásom szerint a legtöbb pénztár nem is a számlaegyenlegről szóló értesítőt küldte ki, az OTP viszont a december végi állapotokat tükröző információkat is felüntette levelében. Bárki más, aki így tett, csak ennél korábbi időpontra vonatkozó (például december közepi) adatokat mellékelt. A számlaegyenlegről egyébként június 30-ig kell tájékoztatást adniuk a pénztáraknak, ennek a feltételnek pedig mindenki eleget tett, vagyis senki nem szegett szabályt. Persze a minél gyorsabb tájékoztatás hasznos volt, mert a tagnak így több ideje maradt a mérlegelésre. Annak örülök, hogy nem kampányjellegű levelek mentek ki, a pénztárak objektíven igyekeztek leírni a helyzetet.

- Most ott tartunk, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság összesíti a nyilatkozatokat. A rendelet szerint legkésőbb március elsejéig kell elküldeniük a pénztárban maradók listáját, s eddigi nyilatkozataik alapján a Stabilitás is abból indul ki, hogy március elejétől indulhat el az ütemtervek készítése, amire 45 napjuk van. Mit gondol, a nyugdíjbiztosító hamarabb, akár február elején is elküldheti az összesítéseket? Mert akkor a 45 nap is hamarabb indul.

- Ez elképzelhető, ha így lesz, akkor onnantól számítódik a 45 nap. A rendelet egyértelműen fogalmaz. De a nyugdíjbiztosítónak sem lesz egyszerű a dolga.

- Pedig nem tűnik bonyolult feladatnak a nevek, társadalombiztosítási azonosító számok listába szedése.

- Viszont vannak, akik csak februárban tudják megtenni a nyilatkozataikat, s erről elfogadható igazolási kérelemmel rendelkeznek, vagy más, például egészségügyi okból akadályozottak. Ők február végéig nyilatkozhatnak. Természetesen ha előbb megérkeznek a listák, akkor annak megfelelően fogunk eljárni. De még azt sem tudjuk, hogy a pénztárak egy időben kapják meg az összesítéseket, vagy külön-külön, és ha meg is jönnek a listák, azokon utólag még korrigálhat a később nyilatkozók miatt a nyugdíjbiztosító.

- A törvényben biztosított 45 napot maximálisan kihasználják a pénztárak az ütemterv elkészítésére?

- Pénztára válogatja, de fontos, hogy amíg a 45 napot nem lépik túl, addig nem sértenek jogszabályt. Sok mindent kell alaposan, szakmailag végiggondolni. A pénztárak mérete határozza meg, hogy mennyi ügyet kell kezelniük Az senkinek nem lenne jó, ha egy idő előtt elkészült ütemtervet felügyeleti hiánypótlási felszólítás miatt kellene korrigálni.

- S az ütemtervek alapján akár több hónapra, például nyárig is elhúzódhat a vagyon átadása az állami nyugdíjalapnak?

- Persze, pont ez a lényege az ütemtervnek, hogy ütemezi a feladatokat, s nem egy időpontra, például április végére rendeli elvégezni a vagyonátadást. De ez nem azt jelenti, hogy mi szándékosan el akarnánk nyújtani a munkát, hátha addig dönt az Alkotmánybíróság! Egy kis ízelítő az előttünk álló feladatokból: közel 3 millió ember számláját kell lezárni, kiszámítani az őket megillető összeget, a nyilatkozataik alapján rendezni a reálhozam kifizetését, gondoskodni az összeg elküldéséről, adatokat egyeztetni, rendezni az időközben elhunyt pénztártagok követelését. A központi bevallási, beszedési rendszer miatt keletkező függő tételek sorsát is egyengetni kell. Óriási vagyonról, rengeteg fajta értékpapírról van szó. Aki úgy gondolja, hogy nem alapos munka, hanem a folyamat szándékos lassítása áll e mögött, az nem ismeri a pénztárak teljes ügymenetét. Emlékeztetnék arra, hogy 2009-ben kevesebb mint 70 ezer ember visszaléptetése is hónapokig tartó folyamat volt.

- Mennyi lesz az átlagos összeg, amit reálhozamként megkapnak a visszalépők?

- Erre nem tudok konkrét választ adni, lesznek több százezer forintos kifizetések, és olyan is lesz, aki nem kap pénzt. Azért sem lehet most egzakt összegről beszélni, mert az a kifizetése napjáig még változhat.

- Hogyan festené le a tipikus pénztárban maradót? Ki ő?

- Nehéz egy típusba belesűríteni, olyan sokféle lehet. Rengetegen fordultak hozzánk az elmúlt hetekben, naponta százával kaptuk a telefonos, internetes megkereséseket. Mi senkinek nem mondtuk meg, hogy mit tegyen - maradjon, menjen - erre a választ a tagoknak maguknak kellett megadni, de ha részletkérdéseik voltak, arra igyekeztünk felelni. Az érdeklődők közt nagyon sok fiatal volt, akiknek még sok idejük van hátra a nyugdíjig: rájuk az a jellemző, hogy igazán magukénak érezték a számlájukon felhalmozott vagyont. Voltak aztán idősebbek, nyugdíjhoz közel állók, akiknek több milliós összeg gyűlt össze az egyéni számláin. Másokat pedig az öröklés érdekelte. Voltak, akik büszkeségből maradtak és voltak, akik alapos számítgatások után jutottak arra a következtetésre, hogy megéri nekik maradniuk. Vagy mert olyan mély a meggyőződésük, az öngondoskodásba vetett hitük, amit nem lehetett megingatni.

- Koruk, jövedelmi helyzetük szerint tehát nem lehet különbséget tenni köztük. És az iskolázottság szerint?

- Valóban többen voltak olyanok, akik rendelkeztek valamilyen fokú pénzügyi ismerettel. Ha feltétlenül muszáj jellemzőt mondanom, akkor azt emelném ki, hogy a maradók olyan gondolkodó emberek, nem hagyják magukat sodortatni az eseményekkel. Persze sok, ilyen tulajdonsággal rendelkezőt találunk a visszalépők között is, aki arra jutott, hogy neki az éri meg.

- Ha hátrébb lépünk egyet, és a rendszer egészét nézzük, akkor lehet olyan benyomása a szemlélődőnek, hogy nem a legerősebb érv a magánpénztári rendszer mellett a 12 év alatt felhalmozott 1 százalék alatti reálhozam. Innen nézve nehéz támogatót szerezni a magánpénztárak mellé.

- Kétségtelen, hogy voltak hiányosságok. Voltak korrekciók az elmúlt években, ami javított a magán-nyugdíjpénztárak működésén, de a költséggazdálkodásban lehetett volna még további pontosításokat végrehajtani. Személy szerint mindig is gyenge pontnak tartottam a tagszervezés szabályozását. Voltak javaslataink, például hogy az átlépésért ne lehessen ügynöki jutalékot fizetni. De ezek kiigazítható hibák, ezért még nem kell eltüntetni az egész rendszert.

- Viszont ezeket a hibákat a pénztárak nem kerülték el, ezzel pedig maguk gondoskodtak támadási felületről. A rendszer maga ellen gyűjtötte az ellenérveket.

- Ebben van valami, de figyelembe kell venni a piaci mechanizmust, ami például a tagszervezés területén működött. A pénztárak igyekeztek minél több tagot toborozni. Egyébként dolgozunk egy etikai kódexen: a pénztárak többsége alá is írta, de most újraindulhat az egyeztetés.

- Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos év elején kilátásba helyezett egy vizsgálatot, hogy kiderítsék, történt-e vagyonvesztés a pénztárakban. Tudnak ilyen célzott vizsgálatról?

- Új, célzott vizsgálatról nincs tudomásunk, ugyanaz az ellenőrzés folyik, mint eddig. Egyébként ezt a vádat már sokszor a fejünkhöz vágták, de konkrét esettel soha nem tudták alátámasztani, én legalábbis nem tudok róla. A pénztári szektort nagyon szigorúan felügyeli a PSZÁF, minden negyedéves jelentés után felvették a kapcsolatot azzal a pénztárral, ahol működési zavarokra utaló jeleket fedeztek fel.

nol.hu, február 6.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát. Megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát - jelentette be Selmeczi Gabriella.

A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja emlékeztetett: a nyugdíjvédelmi program elindításakor megígérték, hogy megvédik a nyugdíjasok vagyonát, a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, és átvilágítanak minden egyes fillért. Ennek érdekében szeretnének hétfőn benyújtani a parlamentnek egy önálló indítványt, amely több törvénymódosítást tartalmaz, s célja az, hogy a Kehit "helyzetbe hozza" az ellenőrzés folyamán.

A törvénymódosítás fel fogja hatalmazni a Kehit arra, hogy ellenőrizze és átvilágítsa a magánpénztári vagyont. Egyúttal arra is lehetőséget ad a hivatalnak, hogy visszamenőlegesen is megvizsgálja a magánpénztárak működését; ennek során a banktitkokat, az üzleti, az értékpapír- és a pénztártitkokat is megismerheti.

A törvénymódosítást azért nyújtják be, mert közpénzekről van szó - mondta Selmeczi Gabriella. Annak idején, amikor a magánpénztári rendszer felállt, az állami pénzeket csak kezelésbe kapták a magánnyugdíjpénztárak, "ezek a milliárdok nem a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentjének tulajdonát, vagyonát képezik, hanem a pénztártagok tulajdonát és vagyonát - mondta -, kötelességünk tehát minden forintnak, fillérnek a megvizsgálása" - szögezte le Selmeczi Gabriella.

MTI, február 6.


Az MSZP szerint Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott elismerte: ad hoc módon államosították a magánnyugdíjpénztárakat és még nem tudják, hogyan akarják átalakítani a nyugdíjrendszert.

Kormos Kata, a szocialista párt szóvivője ezt Selmeczi Gabriella vasárnapi sajtótájékoztatójára reagálva mondta az MTI-nek.

A tájékoztatón a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja arra a kérdésre, hogyan lehet megoldani majd, hogy a nyugdíjakat a jövőben csak a befizetésekből fedezzék, azt válaszolta: érdemes lenne megvárni a nemzetgazdasági miniszter összefoglaló bejelentését arról, hogy már az idén, illetve a következő években hogyan szeretnék átalakítani az egész államháztartást.

Ez egyértelműen arra utal, hogy még nincs konkrét tervük arra vonatkozóan, miképpen képzelik el a nyugdíjrendszer kialakítását - jelentette ki az MSZP szóvivője.

Selmeczi Gabriella arról is beszélt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát.

Kormos Kata szerint a bejelentés, hogy vizsgálják, történt-e bármilyen bűncselekmény a magánnyugdíj-pénztáraknál, azt támasztja alá, nincsenek bizonyítékok arra, hogy a magánnyugdíj-pénztárak nem megfelelően gazdálkodtak az emberek pénzével. Emiatt tehát egyértelműen azt lehet mondani, hogy a háromezer milliárd forintra volt szükségük, és ennek érdekében megtettek mindent, még attól sem riadtak vissza, hogy "rágalmazással illetve kriminalizálással éljenek" - mondta.

stop.hu, február 6.


Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint hazugság, hogy hamis tényeken alapult a tavalyi költségvetés. A volt miniszterelnök és a volt pénzügyminiszter közleményében azt írja: ha az Orbán-kormány folytatja elődje szigorú és takarékos gazdálkodását, és nem fél bevezetni a most februárra ígért kiadáscsökkentő intézkedéseket, akkor különadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések "einstandolása" nélkül is teljesíthető lett volna a hiánycél.

A két politikus az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményben úgy fogalmaz: elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi kormány hibáit az előző kabinet számlájára kívánja írni. Hazugnak és tisztességtelennek nevezik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állítását, amely szerint a 2010-es költségvetés hamis számokra épült, illetve azt a vélekedést, hogy azokat az előző kormány meghamisította.

"Akkor még független"

Bajnai Gordon és Oszkó Péter arra reagált így, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken közölte: elvárja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát, mivel nem hívta fel a figyelmet arra, hogy a büdzsé hamis számokra épül. A tárca kitért arra, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna.

Ezzel szemben Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint a tavalyi költségvetés tervezése és elfogadása a nyilvánosság bevonásával történt, a büdzséről szigorúan és elfogulatlanul mondott véleményt "a kormánytól akkor még független" Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács mellett a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap (IMF) is. Megjegyezik: "ennek alapján azt várnánk, hogy Matolcsy György (...) törjön pálcát az Európai Bizottság felett is", amiért az IMF-hez hasonlóan reálisnak ítélte az előző évi költségvetést, így annak hiánycélját.

Kijelentik, hogy a büdzsé reális alapokon nyugodott, és ha a Bajnai-kormány felelőssége lett volna a végrehajtása, "az ország fejlődését és polgárait veszélyeztető intézkedések", visszamenőleges hatályú szektorális különadók és a magánnyugdíj-rendszer felszámolása nélkül is sikerült volna teljesíteni a célokat. Kitérnek arra is, hogy a gazdaság tavaly mintegy 2 százalékkal jobban teljesített, mint az előző évben látni lehetett, és 4 százalékkal jobban, mint "29 fideszes közgazdász" 2009 decemberében jósolta. Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint ebből az látszik, hogy az Orbán-kormány a tervezett hiánycélt nem akarta teljesíteni, mivel hatalmi érdekei mást diktáltak.

Visszaköszönnek

Közleményükben szólnak arról, hogy - mivel semmilyen megtakarítás nem történt - a költségvetés kiadásai az év végére jóval meghaladták a Bajnai-kormány által tervezettet. A mintegy 150 milliárdos kiadási többlet a két politikus szerint a forint gyengülésének, a magasabb kockázati kamatfelárnak és az Orbán-kormány gazdálkodásának következménye. Kitérnek arra is, hogy a társasági adó csökkentése mintegy 70-80 milliárd forinttal rontotta a költségvetés helyzetét. A korábbi miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint az így keletkezett lyukak betömése miatt volt szükség a különadókra és magán-nyugdíjpénztári befizetések elvételére. Ráadásul - írják - mivel a különadókat a legnagyobb társaságiadó-fizetők finanszírozzák, ez tovább, összesen 150 milliárd forinttal csökkentette a bevételeket.

Összegzésük szerint az adóintézkedések és a nyugdíjpénztári átalakítások nettó egyenlege hozzávetőleg 260 milliárd forint, amelynek a felét az új kormány által teremtett kiadások és a pazarló gazdálkodás vitte el. A két politikus hangsúlyozza, hogy az általuk a tavalyi évre javasolt intézkedések - a Munkaerő-piaci Alap, a közmunkaprogram és a gyógyszerkassza kiadásainak felülvizsgálata - nyolc hónap elteltével visszaköszönnek a jelenlegi kormány februárban bejelenteni szándékozott tervei között.

Hozzáteszik, hogy az elmúlt háromnegyed év alapvetően optimista pénzügyi környezetében a forint a lehetségesnél gyengébben teljesített, és csak akkor tudott erősödni, amikor az új kormány az elődje által javasolt reformokra és kiadáscsökkentő intézkedésekre vonatkozó ígéreteket tett.
Vélekedésük szerint azonban a Magyarországot fenyegető veszély nem múlt el, és az, hogy félszázalékos helyett mára a GDP 2-3 százalékát kitevő megtakarítás vált szükségessé, a növekedési szempontból előnytelen szerkezetű, kiadáscsökkentéssel nem ellentételezett adócsökkentésnek tudható be. Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint ezért cinikus magatartás, hogy a kabinet hátramutogat, és "minden kudarcának, ballépésének, inkompetenciájának" okát az előző kormány számlájára kívánja írni.

Hatalommánia, kontárkodás

Hangot adnak annak, hogy "a mellébeszéléssel párhuzamosan elszámoltatásnak nevezett politikai koncepciós eljárás" folyik az előző kormány intézkedései és tagjai ellen. Ennek célja - vélik - elterelni a figyelmet "a kormány hatalommániájáról, erkölcsi botlásairól és gazdasági kontárkodásairól".

A volt miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint azonban "a józan észt és a tényeket tagadó gazdaságpolitika" rövid távon pénzügyi válsággal, középtávon tartós leszakadással, helyrehozhatatlan károkkal fenyegeti Magyarországot. "Az ámokfutás árát a családok, a devizahitellel rendelkezők, az adófizetők, a munkavállalók, a ma és a jövő nyugdíjasai, gyermekeink, egy szóval, az emberek fizetik meg. Ezért kell ezt a magatartást elutasítanunk" - olvasható közleményükben.

fn.hu, február 6.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) képviselői önálló indítvány formájában hétfőn benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely lehetőséget teremt arra, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrizhesse az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok portfólióját képező eszközöket, és azok átadását az államnak.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról című törvényjavaslat célja a nyugdíjasok vagyonának, eddigi magán-nyugdíjpénztári befizetéseinek védelme; az ellenőrzés biztosítja, hogy a pénztárakból átlépő természetes személyek jogai a bonyolult és önmagában is kockázatos átadási folyamat során nem sérülnek - tartalmazza az indoklás.

A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja vasárnap jelentette be, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát, aminek több törvény módosításával teremti meg a jogi alapját.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását a javaslat szerint továbbra is az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fogja ellenőrizni. Az alapról szóló törvény azonban kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a pénztártagok portfólióját képező eszközöket, azok átadását a Kehi ellenőrzi, amely e feladata ellátásához banktitkokat, fizetési titkokat, értékpapírtitkokat, pénztártitkokat és üzleti titkokat is megismerhet.

Mivel a megjelölt titokfajták és a pénztártagok személyes adatainak megismerése közérdekű feladat teljesítéséhez kapcsolódik, és az adatátvevő törvényi kötelezettségének ellátásához szükséges, továbbá az adatok felhasználása az ellenőrzés mértékéig célhoz kötött, a törvénymódosítás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban van - állapítja meg a javaslat indoklása.

A Kehi a törvényjavaslat szerint ellenőrizheti a magánpénztári törvény hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztáraknak és szervezeteknek a portfólió átadását megelőző működését, gazdálkodását is, beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is. A tervezet az indoklás szerint ezzel annak a jogos társadalmi elvárásnak teremti meg a jogszabályi alapját, hogy az állampolgárok valós képet kaphassanak arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel, amelyek járuléknak minősülnek, a pénztárak miként gazdálkodtak.

Selmeczi Gabriella vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a Kehi fő feladata az lesz, hogy megvizsgálja, visszakerül-e az államhoz a jogos járandóság, tényleg annyit ér-e a magánpénztári vagyon, amennyit a pénztárak mondanak. Megvizsgálják azt is, hogy a működési költségeket hogyan használták fel a magánnyugdíjpénztárak, és a vagyonkezelés hogyan, mennyire célszerűen történt. A vizsgálat a közreműködőkkel - befektetési alapokkal, letétkezelőkkel stb. - kötött szerződésekre is kiterjed.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) együtt kell működnie a Kehivel, és adatokat szolgáltatnia számára az ellenőrzésekhez, aminek jogi lehetőségét a felügyeletről szóló törvény módosításával teremti meg a javaslat, ennek hiányában a PSZÁF az adatok átadását köteles lenne megtagadni.

A törvény a javaslat szerint a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Selmeczi Gabriella vasárnapi tájékoztatóján azt mondta: reméli, hogy a parlament - akár a házszabálytól eltéréssel - minél előbb elfogadja a törvénymódosítást, és a jogszabály még február végén hatályba léphet.

hirszerzo.hu, február 7.


Egy kutatás szerint manapság a fiatalokat már korántsem csak az utazás, autók vagy a lakás megvásárlása érdekli: ma már ők is egyre hajlamosabbak a nyugdíjas évekre is gondolni. A fiatalok és a többi generáció megtakarítási szokásai, valamint céljai között ugyan jelentős eltérések vannak, a nyugdíj és az időskori anyagi biztonság, valamint az öngondoskodás azonban minden korosztálynál kulcsszerepet játszik, amikor a pénzügyi kultúra kerül szóba.
hirdetés

Az OTP Alapkezelő megbízásából végzett Pénzügyi Kultúra Kutatásának fókuszcsoportos vizsgálatainak egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pénzügyi válság, valamint a közelmúlt gazdasági eseményei tudatosabbá tették a lakosságot a pénzügyek terén. Ez különösen igaz a társadalom fiatalabb tagjaira.

A különböző generációkba tartozó, megtakarítással rendelkező résztvevők bevonásával készült kvalitatív kutatás tapasztalatai rámutattak: az olyan, továbbra is meghatározó generációs célok, mint a lakás, autó, utazás, valamint az általános anyagi biztonság mellett a fiatalok már hajlamosak gondolni az időskori jólétükre is. Azonban a hosszú távú megtakarítás gondolatát csak ritkán követik konkrét tettek. Pályakezdőként lényegesen nehezebb félretenni, valamint takarékoskodni, mint 30 éves kor felett, amikor már elég magas jövedelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy legyen miből félretenni. Így ők bankbetéteket, a rövidebb távú befektetéseket, a befektetési alapokat valamint az értékpapírszámlákat preferálják.

A kutatásból az is kiderül, hogy a közép valamint idős generáció esetében továbbra is a hagyományos életív célok dominálnak: a család anyagi jólétének megtartását, valamint az időskori anyagi biztonságot tartják szem előtt az érettebb generáció tagjai. Ők elsősorban a biztonságos, garantált hozamú befektetéseket, az életbiztosítást, valamint az állampapírokat részesítik előnyben.

"A fiatalok pénzügyi tudatosságát jól ábrázolja az a tény is, ahogyan a pénzügyi kultúra fogalmáról vélekednek. A fiatalok a fókuszcsoportos kutatás során azzal magyarázták a pénzügyi kultúra fogalmát, hogy az emberek nem bízzák magukat az államra, hanem saját maguk tervezik meg pénzügyeiket. Szerintük a kultúra önállóságot takar. Kialakulásában nagy szerepet játszik a neveltetés és a családi háttér. Ezzel szemben az idősebb generációk a pénzügyi kultúrát a pénzzel való megfelelő bánásmóddal azonosítják" - elemzi az eredményeket Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi tudományegyetem professzora, a kutatás vezetője.

A GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatások 2010 című összefoglaló tanulmánya szerint sok éves tendencia szakadt meg 2010-ben azzal, hogy a bankok nem tudták növelni együttes ügyfélkörüket.

A vizsgált 15-69 éves korú lakosság körében továbbra is négyötödnyi a legalább egy bankkal kapcsolatot ápoló népesség aránya. Pedig kelet-európai összehasonlításban még bőven lenne fejlődési potenciál. Nem csak a gazdaságilag lényegesen fejlettebb Ausztria vagy Szlovénia előzi meg hazánkat ilyen tekintetben, de hasonló a helyzet Csehország, Szlovákia vagy Horvátország vonatkozásában is.

Némileg kedvezőbb a helyzet, ha csak a gazdaságilag aktívnak tekinthető 25-65 éves korosztály banki kapcsolatait vizsgáljuk. Ebben a korcsoportban 88 százalék feletti a banki szerződéssel rendelkezők aránya.

"Különösen a legfiatalabb, középfokú tanulmányaikat végző diákok körében jellemző komoly lemaradás. Magyarországon még nem jellemző az, amely Nyugat-Európában már teljesen elfogadottnak számít, hogy már ebben a korcsoportban is rendelkeznek bankszámlával a fiatalok. Úgy tűnik, hogy mi még szó szerint értelmezzük a zsebpénz fogalmát" - mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Emellett a magyar bankügyfelek jellemzően csupán alapszolgáltatásokat vesznek igénybe a bankjuktól. Valamivel kevesebb, mint az ügyfelek fele kizárólag folyószámlával vagy bankkártyával rendelkezik. Más termékre, szolgáltatásra nincsen szerződése bankjával. A legaktívabb pénzügyi termékhasználó a 30-39 éves korosztály, körükben mindössze 39 százalék az "egytermékes" ügyfelek aránya.

Az alacsony szintű termékhasználatból adódóan a magyarok meglehetősen kevés bankkal állnak kapcsolatban. Egy bankügyfélre átlagosan 1,2 kiszolgáló bank jut. Ilyen szempontból a teljes lakossághoz képest aktívnak a magas iskolai végzettségű, magas keresettel rendelkező személyek mondhatóak. Az átlaghoz képest magasabb bankkapcsolati számmal rendelkeznek még a megtakarításaikat aktívan kezelők is.

penzcentrum.hu, február 8.

 

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!