Tegnap megpróbáltam érzékeltetni, hogy SZERINTEM milyen elképesztő veszélyekkel jár a szólás- és vélemény nyilvánításra a kormány új törvényterve, miszerint (idézem esmét szegény hülye Szijjártót):

„A Btk. szigorítását javasolja a kormány az Országgyűlésnek a gyöngyöspatai és hasonló események hatására. Ennek értelmében két, illetve három évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnának azok, akik felhatalmazás nélkül, másokban félelmet, riadalmat keltve a közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szerveznek, illetve valamilyen közösséggel szemben fenyegető, a közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek vagy ilyenekben részt vesznek.”

Igyekeztem egy „összesküvés-elméletet” is összekalapálni, miszerint  (VÉLEMÉNYEM szerint) „ha valaki még mindig arra lenne kíváncsi, miért alakult a helyzet így Jobbik-, Véderő-, Gárda-ügyekben; hogy miért hagyta idáig fajulni az eseményeket a kormány, most megkapta a választ. Általános kuss lesz. Rend. Mindez a nép érdekében. Törvényes alapon.”

Már ennyiért is pesszimistának lettem minősítve ─ nem először, és kb. mindig tévesen: többnyire sajnos valósággá lettek az általában ösztönös, zsigeri, néha azért tényekből táplálkozó „rémálmaim”. Amiket „jósoltam”, mindaz így-úgy bekövetkezett. Erre nem vagyok büszke, ettől nem vagyok boldog, elégedett pláne nem (ld. az amúgy árvapénztárat sikkasztó, államvagyont menekítő Kossuth apót:  „Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!" ─ ezeket Deáknak írta, és bár ma tán van, aki hasonlókat levelezne ─ na de kinek? Ez a minekünk most jutott uralkodó team nem éppen a haza bölcseinek gyűldéje).

Ahhoz azonban tegnap gyáva voltam, hogy legsötétebb képzeteimet leírjam. Hogy ugyanis SZERINTEM végső soron mire kell ez a törvény.

Az okot ma közzétette TGM:

„ (…) ezt a közjogilag megszilárdított antiliberális, antiszociális és antidemokratikus rendszert csak békés – vidám és szelíd – forradalom döntheti meg.”

Hoppá és az ám. Legmélyebb sajnálatomra, ezt én nem mertem kimondani, pedig a jelen (SZERINTEM: iszonyatos) állapotait elemezve, bizony ez a helyzet… 

Vissza tegnapi hördülésemhez: a forradalomhoz (vidám? szelíd?) tömeg kell. Mégpedig utcai. Annak minden velejárójával, pl. elszabadult, hogy finom legyek, indulatokkal. Szomorú, de így van.

Az (ismétlem) igencsak okos mai rezsim ezt is kisakkozta, mikor a föntebb ismertetett törvényt megalkotta. E jogszabállyal ugyanis elvileg eleve megakadályozható mindenféle „csoportosulás” ─ nemhogy a „forradalmi tömegeké”.

Ha meg nem jön be az elmélet, az hamar gyakorlattá váltható: a törvénnyel úgymond dacoló, „forradalmi tömegekkel” ─ azaz a kormány távozását követelő csóró kisemberekkel ─ szemben jöhet a törvényes erőszak.

Hát mégis, mit tetszettek képzelni, sok hibbantak: miért az a nagyon-nagyon sok milliárd forint a Terrorelhárító Központnak vagy minek nevezett (SZERINTEM) magánhadseregnek?

Ennek derék legényei (SZERINTEM) úgy vernek majd szét (törvényesen!) minden kis rebelliót, hogy ahhoz képest a 2006-os attakok a Pál utcai fiúk homokgolyós csatájának tűnnek majd.

Már persze annak, aki túl- és megéli.

 

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

Két mai hír:

„Orbán Viktor a TV2 Frizbi című műsorának kifejtette, hogy teljesen nyilvánvaló, mit kellett volna már csinálni hetekkel ezelőtt is, de azok, akik Gyöngyöspatán provokálták az ott élőket a gyülekezési szabadság mögé bújtak.

„Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerdán beszélt arról, hogy a Btk. szigorítását javasolja a kormány az Országgyűlésnek a gyöngyöspatai és hasonló események hatására. Ennek értelmében két, illetve három évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnának azok, akik felhatalmazás nélkül, másokban félelmet, riadalmat keltve a közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szerveznek, illetve valamilyen közösséggel szemben fenyegető, a közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek vagy ilyenekben részt vesznek.”
 
És most mindenki ─ politikus és civil, érintett és kívülálló, jobb- vagy baloldali ─ lelkesen örül: végre rend lesz.

Az bizony lesz. Akkora, hogy belegebedünk.

Emberek, könyörgök, vessétek össze a két szöveget!

Nem adok neki pár hetet, és az új törvényre hivatkozva gyakorlatilag megszűnnek majd a "gyülekezések", azaz demonstrációk, tüntetések, fölvonulások, amelyek bizony a vélemény- és szólásszabadság megnyilvánulási formái! Akkor tessék majd örvendeni, ujjongani, amikor nem engedélyezik mondjuk az Élet menetét, az Alkotmány-tákolmány ellen tiltakozókat, az utcára vonuló sztrájkolókat, stb., stb.,  vagy börtönbe vágják a demokrácia védelméért tiltakozó akciók szervezőit! Hiszen nem csupán a jobboldali meneteléseket lehet másokban félelmet keltőnek minősíteni! De nem ám! És ne legyenek illúziói senkinek: a törvényt a hatóságok az utóbbiak esetében (szépen igazodva a”fenti” elvárásokhoz) alig alkalmazzák majd, míg a demokráciát oltalmazó megnyilvánulásokat csírájában elfojtják.

Sokadszor ismétlem: mindent el lehet mondani Orbánékról, de azt nem, hogy hülyék lennének. Most megint csendben röhögnek: ez is bejött, sikerült újra megvezetni a sok barmot.

Hiszen ha valaki még mindig arra lenne kíváncsi, miért alakult a helyzet így Jobbik-, Véderő-, Gárda-ügyekben; hogy miért hagyta idáig fajulni az eseményeket a kormány, most megkapta a választ. Általános kuss lesz. Rend. Mindez a nép érdekében. Törvényes alapon.

Nem ismerős ez a módszer a történelemből? Legalább emlékezni ne feledjetek el, lelkes éljenzői a törvénynek, ha most éppen (amúgy: nem először az elmúlt egy évben) vaknak, süketnek és ostobának bizonyultok, miután eddig ugyebár a „gyülekezési szabadság mögé bújtatok”.    
  


 

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

Pár hete azt mondtam itt:
 „...immár oly' mértékben undorít, kiakaszt; minden erőfeszítésem ellenére annyira fölháborít a jelen kurzus megannyi röhögtető és (főleg) elképesztő húzása, hogy -- tessék, lehet engem megvetni --  úgy döntöttem: amennyire lehet, kiszállok. Nem tagadom ugyanis, fentiekbe kissé belehaltam. Ezentúl még kicsit sem szeretnék.”
Tartom is magam ígéretemhez, egyelőre most sem írok: Bächer Iván dolgozatát közvetítem itt, azzal a(z általam azt hiszem soha életemben meg nem fogalmazott) kommentárral: minden szavával azonosulni tudok.

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

Barátim, hívségeseim & mindenki, aki nem az (ami ugye lehetetlen)!

Nem mintha azt hinném, hogy túlzottan hiányolna bárki engem vagy dolgozataimat (sőt: az első szerintem kizárható), mindazonáltal -- valami ósdi kötelességtudattól, esetleg és sőt--- nem kevés nagyképűségtől vezérelve bátorkodom közölni, miért nem vagyok jelenleg föllelhető nem csupán saját weboldalamon, de a neten is, kb. cakk pakk.

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

Kaptam egy levelet, idemásolom.

Form : Kapcsolat [Kapcsolat]
registered at 2011-03-11 08:51:54

Nev : Kenéz László
mail : Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Uzenet : Kedves Andai Úr! Sajnálattal olvastuk az amúgy igen igényes weboldalán a "Schiff és Kocsis, meg egyebek" című írást. Véleményünk szerint a két világhírű művész nevével ilyen módon való visszaélés a személyiségi jogok durva megsértése, függetlenül attól, hogy a két levél valódi-e (ha nem valódi, akkor azért, ha pedig valódi, de privát levelezésről van szó, akkor azért), és függetlenül attól, hogy ez a két "levél" e-mailekben is terjed. Ez utóbbinak sajnos nem tudunk gátat szabni, a webes megjelenésnek azonban igen, ezért tisztelettel kérjük Önt, hogy távolítsa el a levelet a honlapjáról. Tisztelettel: Kenéz lászló Informatikus Magyar Nemzeti Filharmonikus Nonprofit Kft.
Send :

Vagyis Kenéz úr (többes szám első személyben, fejedelmileg): fenyeget. Cenzúrázna.

Bozse moj!

Most viszont legalább tudom, hogy ha az emlegetett poszt valahogy eltünne a weboldalamról, merre keressem a hackert.
 

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

Boldogult és kb. szeretett MTI-s koromban gyakorta találkoztam a telexen különböző, ún. „színes” hírekkel. Ezeket nagy, hiteles hírügynökségek dobták a piacra. „Nyolclábú kenguru született Ausztráliában” − soha nem volt közelebbi helymeghatározás. „Brit tudósok 30 évnyi kutatás után megállapították, hogy a zurunábiai férfiak jobban gerjednek a szőke, mint a festett vörös nőkre” − mindig britek, még véletlenül sem skótok vagy angolok. Az efféle csacskaságokat örömmel fogadták a különböző médiumok hely-, illetve időkitöltőnek. Az olvasók, hallgatók, nézők kisebbik része nem hitte az efféle közlések egyetlen szavát sem, többségük szentírásként fogta föl (− Hájszen megírta az újság!); ám mindkét tábor helyi értékén kezelte ezeket a marhaságokat: röhögtek rajtuk.

Manapság sűrűn meditálgatok, miként fogadnák a zurunábiaiak (vagy ausztrálok, amerikaiak, britek, stb., tehát mindenféle távoli, ám civilizált népek) a fentiekhez hasonló, de magyarországi híreket, mint pl. az alantiakat:

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

A forradalmak nagy tetteket követelnek. Ez kb. evidencia. E cselekedeteknek az egész életre ki kell terjedniök − ez is.

A Nagy Francia Forradalom pl. új naptárat is alkotott. Baromi bonyolult zavaros volt, de pl. a hónapoknak szép neveket adott: Szüret hava, Köd hava, Dér hava, Hó hava, Eső hava, Sarjadás hava, Hőség hava, Gyümölcs hava, stb. − franciául szebben hangzanak. Az éveket nem nevezték át, egyszerűen átszámozták, a bevezetés esztendeje lett az I., azaz az első, oszt annyi.
 
Az egész mindössze tizennégy évig volt használatban, a XIII. esztendő Gyümölcs havában a józan gondolkodású, friss uralkodó, bizonyos Napoleon úgy kivágta a szemétdombra az egész újmódi kalengyáriumot, hogy ihaj.

Nálunk a forradalom Uralkodója nem pisztergált bele piti napokba, hónapokba. Ő egyenest az éveket keresztelte át. Aszondta tegnapi „értékelő” beszédében:

„2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve lesz, amikor új alkotmányos alapra helyezzük az országot, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, 2013 az emelkedés éve lesz, míg 2014 a gyarapodás éve lesz”.

Hiába no, a kontár franciák 1793-as Nemzeti Konventje sehol sincs a mi Uralkodónkhoz; Robespierre? A többiek? Bakfitty.

Kelt a Megújulás éve Pluviôse (Eső) havának 19. napján Magyarországon, ómagyarul és Európában 2011. február 8.-án.

***

Na, jóccakát…

 

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

Ha valamely politikus képtelen fölolvasni egy írott szöveget, mondhatom rá, hogy diszleksziás. Ha nem képes helyesen írni, diszgráfiás. Ha késsel rakja szájába a pörköltet, bunkó. Ha fogalma sincs arról, ki Kertész Imre, Heller Ágnes, de még Wass Albertet is fémipari szakmunkásnak véli, műveletlen. Ha valamely vita során egyetlen mondatban három, egymást kizáró dolgot említ − istenkém, nem bírja a nyilvánosságot. Ha két perccel később mindezt letagadja − szegénykém, altzheimeres.

Folytatható.

Fenti vagy egyéb okokból minősíthetem őket gazembernek, szélhámosnak, csalónak, tolvajnak, kurafinak, gazfickónak,akasztófavirágnak,brigantinak, zsiványnak, kapcabetyárnak, svindlernek, csibésznek, mákvirágnak, himpellérnek, lókötőnek, pernahajdernek, gengszternek, de akár még (pirulok): máriás huncfutnak is.

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

Tegnap, harmadikán idenyomtam egy posztot, ld. lentebb. Ennek végén szerepelt egy link, amely (mit tesz isten) estére eltűnt. Az eredeti site-ról is, naná.

Röstelltem az ügyet, ezért módfölött furfangosan és nem kis munkával előkerítettem az ominózus videót. Kedves barátom, a pc-guru, ugyancsak fáradtságos melóval letölthetővé varázsolta.

Íme az új, működő link:

http://andai.hu/media/Orban_EU_Parl_20110119.wmv

Most már tehát nem csupán azért ajánlom megkülönböztetett figyelmükbe, mert a maga pőre valóságában mutatkozik meg, miként is viselkedik Uralkodónk, ha valakik vitatkoznak vele, ellentmondani merészelnek neki (a felvételen a médiatörvény EP-vitájában elhangzott Uralkodói válasz), de mert ha már ennyit kuliztunk érte-miatta…   

Elnézést a bakiért.
 

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!

Biztosan bőven akad  nb. olvasóim közt, akik már látták az Uralkodó válaszbeszédét a médiatörvény vitájában, az EU-ban. Bevallom, én most találkoztam ezzel először teljes terjedelemben.

Biztosan  bőven akadnak nb. olvasóim közt szakemberek, akik a szónok hangszínéből, előadásmódjából, metakommunikációs jeleiből bizonyos következtetésekre jutnak Uralkodónk személyiségét illetően. Bevallom, én erre szakértelem hiányában nem merek vállalkozni.

Sőt, véleményt formálni sem, pláne ítélkezni.

Azt ki-ki tegye meg maga.

(A szöveg tartalmi részéről most semmit: annak, hm, „ellentmondásait” alaposan kivesézték írástudók széles e nagyvilágon.)  

Tehát: 22 perc az örökkévalóságnak

http://tdyweb2.wbteam.com/OrbanEUParl0119.htm


 

    Hozzászólás - Kérem jelentkezzék be!