2010 április 12
− Nem mintha olyan cseszettül hiányoznának, de időnként sajnálom, hogy eltűnt ez-az, ami személyes volt, emberi, humanoid. Még ha olykor dühöngtem is miattuk, ám nem voltak gépiesek, mechanikusok, arctalanok, hogy ne mondjam: elidegenítettek.
Tegnap Polgár Gyula átküldött egy verset. Előbb azt mondta, semmi apropója; ez csak sok kedvence közül az egyik, és már rég nem kap idegrohamot, ha a csudálatos Weöres-fordítás helyett Zorán a Dusán kissé geil szövegét nyomtatja: 
Polgár Gyula az imént kapott egy rakat képet a régi Pestről, a régi Budáról, a századfordulósról, értve: a XIX. és a XX. századiról. (Polgár időnként kiakad, hogy a számítógépes adatkitöltések miatt eltűntek a római számok, már nincs XIII. kerület csak 13., és előbb-utóbb XIV. Lajost is 14. Lajosnak írják − mind szegényebb a világ.)
