A napokban elfogadta az országgyűlés a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a törvény lehetővé teszi a munkavállaló jogviszonyának két havi felmentési idő melletti indokolás nélküli megszüntetését. Az ellenzők szerint ez a jogi megoldás alkotmányellenes és nem illeszkedik a magyar és az európai jogrendbe.
Ha azonban megvizsgáljuk a jelenleg hatályos munkajogi szabályokat, találunk hasonló megoldásokat most is. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással, indokolás nélkül történő megszűntetését abban az esetben, ha az érintett munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Nyugdíjasnak minősül tipikusan az a munkavállaló, aki vagy már betöltötte a 62. életévét, vagy valamilyen nyugellátásban részesül. Ez lehet előrehozott nyugdíj, rokkantnyugdíj, korengedményes, korkedvezményes nyugdíj stb. (Mt. 87/A §)
Azaz maga a törvény tesz különbséget a szerint, hogy a munkavállaló nyugdíjas vagy nem nyugdíjas. A nyugdíjas munkavállaló esetében mellőzi azt a garanciális szabályt, ami szerint a felmondásokat a munkáltatónak meg kell indokolni, az indoklásnak pedig valósnak és okszerűnek kell lennie. Abban az esetben, ha a munkavállaló az indokolás jogszerűségét vitatja, bírósághoz fordulhat és akár több millió forintos elmaradt munkabért és kártérítési igényt érvényesíthet pernyertessége esetén.
Az Mt. az ún. vezető állású munkavállalók vonatkozásában hasonló kivételt fogalmaz meg. Az ügyvezető igazgató (Kft.) vagy a vezérigazgató (Rt) esetében a jogalkotó ugyancsak mellőzi a felmondáskor az indokolási kötelezettség előírását. Ezen felül a Munkáltató nem köteles a felmondási tilalom figyelembe vételére sem, illetve nem illeti meg a munkavállalót felmondási idő sem.
Természetesen a felek a munkavállaló számára előnyösebb megoldásokat beépíthetik a munkaszerződésbe, azaz lehetőség van az indokolási kötelezettség vagy a felmondási idő előírására az ő esetükben is.
Bár nincs indokolási kötelezettség, de ennek ellenére a munkavállalók mégis bizonyos feltételek megléte esetén munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek. Ez pedig az az eset ha a felmentés valamely jogelvbe ütközik, azaz pl. sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. ebben az esetben azonban a bizonyítási teher megfordul, vagyis a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a munkáltató jogot sértett.
gazdasagiradio.hu, június 26.
