Elkészítették a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal szakértői azt a jelentést, amelyben javaslatot tesznek arra, miként lehetne javítani a jelenlegi nyugdíjrendszeren. Öt változatot ajánlanak: az első hasonló a jelenlegihez, de pontrendszeren alapul, a Fidesz-programként megismert svéd modellt is elemzik, az ötödik azonban igencsak elrugaszkodik a most használatostól, kizárólag öngondoskodásra épül.
A szakértők kijelentették: ők csak elemzéseket készítették, a végső döntést a parlamentnek kell meghoznia. Megjegyezték azt is, egyik modell sem jelent biztos megoldást a foglalkoztatási és demográfiai helyzet miatt jelentkező problémákra.
Öt változatot javasol a döntéshozóknak a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) csaknem 400 oldalas jelentése. A szakértők azt vizsgálták, hogy 2050-ig hogyan javítható a magyar nyugdíjrendszer. Megállapították, hogy a következő négy évtizedben két nagy hullámban a Ratkó-gyerekek és az ő gyermekeik vonulnak nyugdíjba, és miután egyre kevesebb gyerek születik, nem lesz kivel pótolni a munkaerőpiacról kilépőket. A súlyos helyzetet fokozza az alacsony arányú aktivitás és foglalkoztatás. A demográfiai és foglalkoztatási helyzetet jól mutatja, hogy az Európában alacsonynak számító, átlagosan 80 ezer forint körüli (körülbelül 300 euró) nyugdíjak kifizetéséhez igen magas, a bruttó bér egyharmadát kitevő járulékelvonásokra van szükség. A közelmúltban meghozott döntések, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a korhatáremelés, az indexálási szabályok módosítása látszólagos pénzügyi egyensúlyt teremtett. Az egyensúly azért látszólagos, mert kevesen fizetnek sok járulékot, sokan szorulnak ki a rendszerből, és idős korukra ellátás nélkül maradnak - mutatnak rá a jelentés készítői.
A problémák orvoslására ajánlott öt változat közül az első a jelenlegi társadalombiztosítási rendszeren belül pontrendszert vezet be, és egyéni nyilvántartásra épül. A második beemeli a rendszerbe a "nulladik pillért", ez 65 éves kortól mindenkinek biztosít alapnyugdíjat, arányosan csökkentve a szolgálati időhöz kapcsolódó munkanyugdíjat.
A harmadik változat a névleges egyéni számlás rendszer (NDC), amely csak annyi nyugdíjat enged kifizetni, amennyire megvan a fedezet. 70 éves korban belép mellé egy garantált minimumnyugdíj is, ha a névleges egyéni számlás nyugdíj nem érné el ezt a minimális szintet. Ezt nevezik svéd modellnek, de a NYIKA jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy ennek valódi hatásvizsgálatát Magyarországon még nem végezték el. A negyedik változat távlatilag csak a tőkésített, úgynevezett második pillért tartja fenn, a jelenlegi felosztó-kirovó elemet pedig fokozatosan megszünteti, helyét a névleges egyéni számlás rendszer veszi át. Ebben a modellben is belép 70 éves korban garantált minimumnyugdíj.
Az ötödik változat még tovább megy, gyakorlatilag a teljes öngondoskodásra épít. Csak az alapnyugdíj marad fenn, a kötelező munkanyugdíj elemei megszűnnek. A jelentés készítői kijelentették: egyik paradigma sem old meg minden problémát, és hozzátették azt is, a kerekasztalnak nincs döntési hatásköre. Elemzéseket, megállapításokat és javaslatokat készítettek a döntéshozóknak, amelyekkel megalapozhatják a nyugdíj-politikai lépéseket, de a döntéseket a mindenkori kormánynak és parlamentnek kell meghoznia. Azt is hozzátették: nincs szükség azonnali reformra.
Januárban ismerkedhetett meg a közvélemény. Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője egy hetilapnak fejtette ki: ha kormányra kerülnek, a nyugdíjakat hozzáigazítanák a gazdaság állapotához, hogy "abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk". A politikus szerint erre az úgynevezett névleges egyéni számlás rendszer a legalkalmasabb. A bejelentés óriási társadalmi és politikai visszhangot váltott ki, egy nappal később már saját állítását cáfolta meg a volt pénzügyminiszter.
A szocialisták szerint "katasztrófához" vezet, ha nem kerül állami pénz a nyugdíjkasszába. A költségvetési kiegészítés megvonásával 590 milliárd forint veszne el, vagyis ennyivel kevesebb pénz jutna az ellátásokra. Emiatt a nyugdíjak átlagosan 20 százalékkal csökkennének, vagy akár 70 éves korig kellene dolgozni.
Az MSZP szerint a tavaly meghozott intézkedések 4-5 évtizedig fenntarthatóvá tették a nyugdíjrendszert, a mai modellen nem kell változtatni. Később ezzel már Orbán Viktor is egyetértett és kijelentette: a nyugdíjkasszát továbbra is ki kell egészíteni a központi költségvetésből, és nem gondolkodnak új modellben.
Ezzel besorolt az MSZP mögé, de az kérdéses, hogy szavait mennyire lehet komolyan venni. A Fidesz programban ugyanis egyetlen konkrét mondat olvasható a nyugdíjelképzelésükről, de az nem erre vonatkozik. Csak remélni lehet, hogy belátják, korábbi döntésük elhibázott lépés lenne, 2001-ben ugyanis kormánydöntés született a névleges egyéni számla bevezetéséről. A Fidesz-kabinet tehát bevezette volna a svéd modellt és 2006-2007-től már mindenkire alkalmazta volna.
A jelenlegi szabály szerint az kaphat öregségi teljes nyugdíjat, aki legalább 20 évet dolgozott, a minimális szolgálati időért a számított átlagkereset 53 százalékára számíthat. Résznyugdíjra azok az idősek jogosultak, akik 15 évet igazolnak. Ennek összegét a nyugdíjszabály számításai alapján állapítják meg, és nincs mellette minimumgarancia, vagyis az ellátás összege akár sokkal kevesebb is lehet, mint a mindenkori minimál nyugdíj, ami jelenleg 28 ezer 500 forint. Akinek 15 év szolgálati ideje sincs, csak abban az esetben jogosult ellátásra, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 80 százalékát, egyedülálló 75 év alatti esetén a 95 százalékát. A gazdasági válság miatt sokan kiszorultak a munkaerőpiacról, nőtt azoknak a száma, akik a labilis foglalkoztatás miatt nem szerzik meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt. Általános a nyugdíjjal foglalkozók körében az a vélemény, hogy valamit tenni kell, de hogy mit, abban nincs ekkora egyetértés. Az azonban biztos, ha a rászorultakról kizárólag a szociális védőháló gondoskodik majd, vagyis, ha a segélyezéssel igyekeznek megoldani a problémát, akkor az ellátás nélkül maradt nyugdíjaskorúak kikerülnek ugyan a nyugdíjrendszerből, de megélhetésük nem oldódik meg.
Népszava, március 29.
